Mentességet kérnek az orvosok

Magyarországon jelenleg az orvosok 12,5 százaléka nem alkalmazotti státusban, hanem egyéb jogviszonyban, közreműködőként látja el feladatát. Ez alapjaiban még nem jogszerűtlen, hiszen egy 2003-as törvény szerint a doktorok szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmazottként vagy közreműködőként dolgoznak egy intézetben. Az viszont már nem nevezhető törvényesnek, ha valaki délelőtt közalkalmazottként dolgozik, délután pedig ugyanabban a kórházban vállalkozóként látja el a feladatát. Ez a helyzet elsősorban a szakemberhiány miatt alakult ki. Ha pedig egy intézmény nem tudja teljesíteni az alapvető humánerőforrás-követelményeket, akkor az ÁNTSZ visszavonhatja működési engedélyét.

A tervek szerint a színlelt szerződéseket július elsejétől szigorúan bünteti a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság, ez azonban a jelenlegi szakemberhiány miatt beláthatatlan következményekkel járhat az egészségügyben. Éppen ezért a Magyar Kórházszövetség levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy az egészségügyi intézményeket egyelőre ne ellenőrizzék. Ráadásul ha megszületik az új uniós munkaidő-direktíva, tovább emelkedhet a szerződéses orvosok száma. A jelenlegi magyarországi rendszer megengedi a túldolgoztatást is, ráadásul a vegyes rendszernek köszönhetően ellenőrizhetetlenné vált, hogy konkrétan mennyit is dolgozik egy orvos. Jelenleg heti 48 órát dolgozhatnak a doktorok, ezenkívül heti 12 óra vállalható önkéntes ügyeletben. Sok helyen azonban nincs meg a kellő létszám, egy orvos akár több kórházban is vállal ügyeletet. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy valaki 36 órát húz le pihenőidő nélkül. A helyzetet a szakemberek szerint nem lehet gyorsan megoldani, hiszen még mindig magasabb a nyugdíj előtt álló szakemberek száma, mint a 30 év körüli szakorvosoké. A kórházszövetség – a szaktárca segítségével – az év elején készített el egy tanulmányt a szakdolgozói és orvoshiányról. Ezt elvileg a már elkészült egészségügyi humánerőforrás-stratégiához használta fel a minisztérium.

A stratégia 15 célt és 43 feladatot fogalmaz meg az elkövetkező tíz évre, egyebek között kitér a pályaválasztás, a munkabiztonság és a munkafeltételek kérdésére, az életpályamodellek tervezésére. A Magyar Orvosi Kamar főtitkára, Gyenes Géza lapunknak azt mondta, a színlelt szerződések miatt az APEH nem elsősorban az orvosokat büntetni, hanem az őket foglalkoztatókat. „A kényszerhelyzetet nem a doktorok alakították így. A munkajog a túlmunkát is korlátozza, itthon viszont a szakemberhiány miatt a kórházvezetés ezzel nem foglalkozik.” A Kórházszövetség elnöke ugyanakkor a probléma másik oldalát hangsúlyozta: a legújabb felmérésük szerint 2500 szakorvos hiányzik a rendszerből, ami bizonyos helyeken 30 százalékos gyógyító hiányt jelent. „Magyarországon sok helyen nem tartható a 60 órás munkaidő. Ezért mi azt kértük a miniszterelnöktől, hogy a betegellátás zavartalan működése érdekében az egészségügyi ágazatot mentesítsék az ellenőrzés és a szankciók alól.”

Ügyeleti díjakkal is tartoznak a kórházak

Egyre több bíróság dönt arról, hogy jár az orvosoknak az úgynevezett ügyeleti díj. A közelmúltban 11 orvosnak közel 10 millió forintot ítélt meg a bíróság. A Magyar Kórházszövetség szerint csődbe mehetnek a fekvőbeteg-ellátó intézmények, ha a bíróságok sorra jogerősen is megítélik a pénzt a doktoroknak, s az állam nem fizeti azt ki. A doktorok azt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg: 2004. május elsejétől, azaz hazánk uniós csatlakozásától az ügyeletben töltött időt teljes egészében munkaidőnek kellett volna tekinteni, s ennek megfelelően kellett volna díjazni. Magyarországon ugyanis egy 2000-ben hozott kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy részét tekintenek munkaidőnek.

Dreissiger Ágnes Ügyeleti díjakkal is tartoznak a kórházak Egyre több bíróság dönt arról, hogy jár az orvosoknak az úgynevezett ügyeleti díj. A közelmúltban 11 orvosnak közel 10 millió forintot ítélt meg a bíróság. A Magyar Kórházszövetség szerint csődbe mehetnek a fekvőbeteg-ellátó intézmények, ha a bíróságok sorra jogerősen is megítélik a pénzt a doktoroknak, s az állam nem fizeti azt ki. A doktorok azt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg: 2004. május elsejétől, azaz hazánk uniós csatlakozásától az ügyeletben töltött időt teljes egészében munkaidőnek kellett volna tekinteni, s ennek megfelelően kellett volna díjazni. Magyarországon ugyanis egy 2000-ben hozott kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy részét tekintenek munkaidőnek. -->