Atombunker unatkozó nyugdíjasoknak

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A középső-hajagi bunker technikáját a szovjet hadsereg kivonulásakor valószínűleg leszerelték
[/caption]Atombiztos híradóközpont, atomrobbanófejek raktára, vagy rakétakilövő állás. Néhány vélelmezett ötlet a Herendtől északnyugatra található, 646 méter magas Középső-Hajag bunkerének és környezetének hasznosítására. Vannak ezzel szemben olyanok is, akik a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy megveszi egy cég, és illegálisan eltüntet ott néhány ezer köbméter veszélyes hulladékot. A méreg pedig évszázadokon át szivárog bele a kőzetbe, a talajba, a Bakony karsztvizébe.

Jáger György, Herend jegyzője elárulta: ő ugyan csak kívülről látta a földbe rejtett labirintus bejáratát, de néhány herendi élménybeszámolója alapján a mélyben különleges élmények várnak a kalandvágyókra. Ám többet nem nagyon tud a bunkerről, mert az Herend felett áll ugyan, de Hárskút közigazgatási területén található. Vannak azonban olyan bunker-, laktanya- és báziskutatók, akik már föltérképezték ezt a katonai objektumot is. Közéjük tartozik Koós Gábor, aki két éve kezdett el foglalkozni a Középső-Hajaggal, amikor a honlapjára feltett fényképekre felfigyelt egy külföldi amatőr bunkerkutató. Tőle tudta meg, hogy a Középső-Hajagon található egykori katonai objektum a Varsói Szerződés BARS (Hóleopárd) nevű kommunikációs rendszerének egyik legfontosabb magyarországi pontja volt, amelyet a szovjet hadsereg üzemeltetett.

A középső-hajagi bunker technikáját a szovjet hadsereg kivonulásakor valószínűleg leszerelték. Egy főbejárata és több, részben ma is használható menekülőaknája van – mondta el Koós Gábor. A ma még látható technikai felszerelések, orosz nyelvű feliratok, a helyiségek elhelyezkedése, méretei alapján elég nagy pontossággal azonosítható a rendeltetése. A kutatók más bázisokba is szeretnének bejutni, hogy az utókor számára dokumentálják a még fellelhető katonai relikviákat, mielőtt azok tényleg kohókban végzik ócskavasként. Ez a törekvés azonban a hivatalos helyeken mindeddig ellenállásba ütközött – tette hozzá Koós Gábor.

Hárskút polgármestere, Kiss Árpád nem tartja valószínűnek a hely újbóli katonai felhasználását. Mint mondta: az objektum hasznosítása legutóbb a Zengőre tervezett NATO-lokátor kapcsán merült fel, de ezt – nem kis örömére – elvetették. Az erdő közepén álló bunker jelenleg egy vállalkozó tulajdonában van.

Kosik János, a területet bérlő kft. tulajdonosa is csak a hírekből értesült arról, hogy volt külföldi érdeklődés a hajagi objektum iránt, ám őt senki sem kereste meg ebben az ügyben. Neki mindenesetre vannak tervei a mintegy 86 hektáros terület hasznosítására: rekreációs központot, öregek otthonát álmodtak a helyre, amelynek tervei már el is készültek, és engedélyeztetésre várnak. Kérdésünkre, hogy miként tervezik a föld alatti bunker hasznosítását, azt válaszolta: még katonai turisztikai látványosság sem lehet, olyan rossz állapotban van. Azt képtelen ötletnek tartja, hogy veszélyes hulladékot helyezzenek el ott, bár legfőbb gondjuk éppen az egyre növekvő szemét. Szégyenletesnek tartja, hogy miközben a vasat elhordják onnan a fémgyűjtők, helyette mások szeméthegyeket építenek a régi katonaidők egyik utolsó tanújának környezetébe.

Eladó objektumok szerte az országban

Senki sem tudja pontosan, hány egykor üzemelő katonai bunkert rejt a föld mélye Magyarország területén. A honvédelmi tárcánál érdeklődésünkre elmondták: nincs erről felmérésük, de tudomásuk szerint a legtöbb magánkézben van. A megmaradtakat pedig értékesíteni próbálja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. Bocskai István, a minisztérium szóvivője elmondta: nem igazak azok a pletykák, hogy az eldugott helyeken lévő objektumok szigorú fegyveres katonai őrizet alatt állnak. Ezeket a még állami kézben lévő bunkereket egy-egy megbízott vagyonvédelmi cég őrzi.