Korlátos szabadságeltolás

Mint korábban megírtuk, az Alkotmánybíróság március 31-i hatállyal megszüntette az Mt. azon előírásait, amelyek lehetővé tették a munkáltatóknak, hogy „kivételesen fontos gazdasági érdek” esetén ne adják ki az adott évben dolgozóik szabadságát. A szociális tárca törvénymódosítási javaslatának egyik fontos eleme, hogy pontosítaná, mi számít kivételesen fontos gazdasági érdeknek, amely miatt visszatarthatja a munkáltató a szabadságnapokat.

Előfordulhat, hogy előre ki nem számítható körülmény miatt nem tudja elengedni a munkáltató a dolgozóit. A javasolt törvénymódosítás szerint a kivételesen fontos gazdasági érdeket megalapozó körülménynek a várható munkamennyiségtől, a rendelkezésre álló létszám alapján tervezhető tényezőktől és a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie. A tárca azt is kikötné, hogy a munkáltatók csak a szabadságnak legfeljebb az egynegyedét, valamint a pótszabadságot tarthassák vissza.

A munkavállalóknak szükségük van a pihenésre

A munkaadók az éves rendes szabadság egy részének pénzbeli megváltását javasolják az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. Sokszor problémát jelent a szabadságolás, mert nincs, aki a távollévőket helyettesítse. A munkáltatók szerint a dolgozók érdekeit is szolgálná a pénzbeli kifizetés lehetősége. Sok munkavállaló ugyanis nem meri kivenni a szabadságát az elbocsátás veszélye miatt. A szakszervezetek és a kormány viszont azon az állásponton van, hogy a munkavállalóknak szükségük van a hosszabb pihenésre.