2007.07.01. 09:00
Süsü és Shakespeare egyaránt kedvence
Már két hete suttogtak róla, de bizonyossággá csak két napja vált: Bodrogi Gyula a Nemzet Színésze lett. A közönség és a színházi szakma ítélete ezúttal is találkozott, hiszen a kétszeres Jászai Mari-díjas és Kossuth-díjas érdemes művészt elárasztják a jókívánságok.
– Hogyan tudta meg a hírt?
– Felhívott telefonon Jordán Tamás és Törőcsik Mari. Így visszaidézve azt a pillanatot, nem is emlékszem, miként reagáltam, de az biztos, hogy nagyon meglepődtem. És ez a lelkiállapot azóta csak fokozódik…
– Pedig hozzászokhatott volna az érzéshez, hiszen számos díjat és kitüntetést kapott pályája során…
– Ez a cím más, hiszen ezt az elismerést a szakma élvonalától kaptam. Hihetetlen megtiszteltetés, hogy a legkiválóbb kollégák így értékelik az én eddigi pályafutásomat. Ennél magasabb, rangosabb dicséretet már nem kaphat az ember.
– Igaz, hogy a döntés bejelentése óta nincs egy percnyi nyugta sem?
– Valóban, ha dolgozni akarok, ki kell kapcsolnom a telefonomat, mert állandóan csöng. Most például 132 nem fogadott hívást mutat a kijelző, és az írásos jókívánságok is megállás nélkül jönnek. Fantasztikus érzés, hogy ennyien együtt örülnek velem.
– Drámai szerepekkel kezdte a pályáját, mégis mindenkinek a vidámság jut eszébe önről. Melyik karakter áll közelebb a lelkéhez?
– Nincs ilyen. Mind a két feladat nagyon nehéz, s ebből a szempontból számomra a komikus és a drámai szerep egyforma. A fontos az, hogy az általam közvetített mondanivalónak értelme, tartalma legyen. Mindegy, hogy a közönség nevet vagy sír, a lényeg az, hogy a lelkünk találkozzon. Ebben az esetben ugyanis mindegy, hogy az ember a színpadon áll, vagy a nézőtéren ül: ilyenkor együtt játszunk.
Bodrogi Gyula
Született: 1934. április 15-én Iskolái: Színház és Filmművészeti Főiskola (1958) Pályája: a József Attila Színház tagja (1958-1982), a Vidám Színpad művészeti vezetője (1982-2001), 2003-tól a Nemzeti Színház tagja Elismerései: Jászai Mari-díj (1962, 1967), Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1983), Kossuth-díj (2004), a Nemzet Színésze (2007)– Van kedvenc szerepe?
– Nagyon sok ilyet tudnék mondani, de jellemzően mindig az a favorit, amelyet éppen játszom. A legtöbb szerepről egyébként úgy érzem, mintha a szerző mintha kifejezetten nekem írta volna. Nekem a Süsü ugyanolyan fontos, mint egy Shakespeare alakítás. Éppen ezért egyetlen alakításomat sem szeretném kiemelni, mivel abból sértődés lenne.
– Megbántódnának az írók vagy a rendezők?
– Dehogy ők! A szerepek. Azok ugyanis ilyenek. Nehezen szoknak hozzá az emberhez, és nagyon meg kell becsülni őket.
– Ön a Nemzeti Színházban jelenleg öt, a József Attila Színházban három darabban szerepel, a nyáron Kőszegen is láthatjuk A méla Tempefői című előadásban, majd Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-művet. Jelenleg havonta 10-18 fellépése van. Nem megerőltető ez a tempó?
– Ugyan miért lenne az? Nekem ez az életem. Különben hol lennék?
Iskolái: Színház és Filmművészeti Főiskola (1958)
Pályája: a József Attila Színház tagja (1958-1982), a Vidám Színpad művészeti vezetője (1982-2001), 2003-tól a Nemzeti Színház tagja
Elismerései: Jászai Mari-díj (1962, 1967), Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1983), Kossuth-díj (2004), a Nemzet Színésze (2007) -->
