Az idősek negyvenöltek: egyszer ettek naponta

A hamvazószerdától – idén február 6-tól – húsvét vasárnapjáig tartó időszak az egyház tanítása szerint húsvét előkészületi ideje. Ezt böjttel, önmegtartóztatással kell megélni. Húsvét ugyanis Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep.

A húsvétot megelőző böjt kezdetben csak nagypénteken és nagyszombaton volt szokásban. (Nagypéntek a vasárnap feltámadó Jézus halálának a napja.) A húsvétot megelőző hetet 336-tól foglalta magába a böjtidő, a 40 napos böjt pedig a 4. századtól alakult ki fokozatosan. A római egyházban a 7. század elején vált szokássá a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt. Ezt a szokást II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe.

Nagyböjt kezdete tehát hamvazószerda, amit a farsang utolsó napja – húshagyó kedd – előz meg. Az ország sok vidékén még a múlt század második felében, a századforduló táján is szokásban volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, s azokat csak húsvétkor vették elő. Húst és zsíros ételt nem ettek, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. Az ország több vidékén a legidősebb emberek még emlegetik a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett napjában.