Csípte a főnököm szemét a nyári rövidnadrágom

A főnök hozzáállásában nincsen semmi kivetnivaló – értettek egyet a munkáltatóval a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Vannak persze fealadatkörök, amelyekben természetes a rövidnadrágos öltözék. Ilyen a kifutófiú, az építőmunkás vagy a pizzafutár munkája.

De nem ez az általános. Munkahelyünket, kollégáinkat, a főnököt s magát az állásunkat meg kell becsülnünk. Nemcsak gondolatban, hanem külső megjelenésünkkel is. Vannak bizonyos társadalmi normák, viselkedési szabályok, amelyeket jobb betartani. Akkor is, ha azok hallgatólagosak. Ilyen a megfelelő öltözék. Azt jelzi: megtiszteljük környezetünket azzal, hogy rendesen felöltözünk.

A munkáltató előírhatja, hogy a munkahelyen miben kell megjelenni – teszi hozzá dr. Schneider Péter ügyvéd. Védőruhában, öltönyben, egyenöltözékben. A munkaszerződésbe azt is bele lehet foglalni, hogy a ruházat takarja el a lábat. Ha ezt a szabályt a munkáltató írásban nem fekteti le, nem is követelheti meg rögtön. Más helyzet, amikor a főnök szóban megkéri az illető dolgozót, hogy ne egy bizonyos öltözékben jöjjön. Ennek az utasításnak a munkavállaló köteles eleget tenni.

Mindamellett a kérdés sokkal inkább kulturális, mint munkajogi jellegű. A problémára adott válaszunk értékrendünket, a közösséghez való viszonyunkat, alkalmazkodóképességünket tükrözi. Ami a probléma erkölcsi részét illeti, a két ügyvéd egyetért. A munkahelyet illő megtisztelni azzal, hogy nem a hawaii gatyánkban sétálunk be kollégáink közé. Az ilyen öltözék a strandra vagy a tengerpartra, esetleg szabadidőre való.