Feketepiac a kórházakban

Az ár a biztosítótól járó díj 20-30 százaléka – erősítették meg a hírt a Világgazdaságnak nyilatkozó kórházvezetők, akik a feketézés okát a rossz finanszírozási rendszerben látják. Az ügyeskedők amúgy senkinek sem ártanak, a tb-től járó apanázst ugyanis kizárólag a gyógyításra fordítják – állítják.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által engedélyezett teljesítményvolumen-korlátot (tvk) ki nem használók ugyanis attól tartanak, ha kiderül az igazság, a biztosító lecsökkenti a közpénzből finanszírozott gyógyítási keretüket. Pedig előfordulhat, hogy csak átmeneti időszakról van szó, például sebészhiány miatt kevesebb a műtét, vagy mert éppen abban az időben több „könnyű” beteg került hozzájuk. A nyílt sisak helyett ezért inkább a fölösleges kapacitásuk eladását választják.
A tvk-t túllépő kórházak viszont úgy okoskodnak: jól járnak, ha 70-80 százalékos értéken átveszik mások teljesítménykeretét, hiszen a tb által engedélyezett korlát fölötti gyógyításért egyetlen fillért sem kapnak a biztosítótól.

Nagy baj, hogy a kórházak egymás között kénytelenek rendezni a tavalyi szerkezetátalakítást követően kialakult rendetlenséget – állítja Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Akkor ugyanis nem a valós lakossági szükségleteknek megfelelően alakították ki a kórházi kapacitásokat. Tetézi a bajt az ugyancsak rosszul kalkulált területi ellátási kötelezettség is. Sok helyen kénytelenek a területen kívülről érkező pácienseket is gyógyítani, máshol pedig üresen maradnak az ágyak.
A hatályos jogszabály lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a kórháztulajdonos önkormányzatok írásban megállapodjanak egymással a tvk-átadásról, -átvételről, s azt az OEP jóvá is hagyhatja. Ez esetben az átvevő intézménynek utalja a gyógyítás ellenértékét. Ám arról már neki sincs tudomása, hogy az érintett kórházak suba alatt milyen „kiegészítő megállapodást” kötnek egymással. A tb-apanázst ugyanis már nem dologi és működési költségmegosztás szerint, hanem egy összegben kapják az intézmények, így azt a belátásuk szerint költik el. Az egyik, lapunknak nyilatkozó kórház vezetője például egy drága műszer fejében mondott le ideiglenesen a ki nem használt tvk-ról.

Az egészségügyi miniszter azt ígéri, hogy rendet vág. Nem szünteti meg ugyan a gyógyítás kordában tartására kitalált tvk-t, ám napirendre tűzte a módosítását, csakúgy, mint a területi ellátási kötelezettség és a beutalási rend felülvizsgálatát. Székely Tamás a Világgazdaságnak azt is elmondta: az ágazat strukturális átalakítására a közeljövőben 100 milliárd forint európai uniós pénzt fordítanak, s 10-15 milliárddal növelik a szolgáltatók tvk-módosításra, valamint a betegek alapellátásban való definitív ellátására fordítható forrásokat. Úgy látja, az egészségbiztosítási alap megtakarításából a közelmúltban szétosztott 5,7 milliárd némileg enyhítette a tvk-hiányos intézmények gondját, hatására átlagosan egy hónappal csökkent a műtéti várakozási idő.
Egyelőre nem tudni, hogy melyik kórház mennyit tudott lefaragni, az azonban valószínűsíthető, hogy felborult a várólisták sorrendje – fogalmazott Varga Ferenc. Nem biztos ugyanis, hogy az éppen soron lévő beteget tudják berendelni, így az őt követők kerülhetnek előbbre, ezért az intézmények nem vonhatók felelősségre – szögezte le.

Amúgy az 5,7 milliárd forintból 3,8 milliárd jutott a fekvőbeteg-intézeteknek, ezt az augusztusi és szeptemberi teljesítmények növelésére fordíthatják. Ám a kórházak sérelmezik, hogy a gyógyítási többletkapacitások felosztásának paramétereit nem beszélte meg velük az OEP, azt automatikusan a tavalyi teljesítmények, a területen kívülről ellátottak és az alapján osztották föl, hogy hány beteget küldtek tovább. Nem tudni, hogy ezek a szempontok mennyit nyomtak a latban. Így fordulhatott elő, hogy vannak azonos nagyságú és forgalmú kórházak, amelyek nagyon is eltérő gyógyítási többletkapacitáshoz jutottak. Kifogásolják a kórházak, hogy a gyógyítási többletlehetőségről csak augusztus 20-án értesültek, de a múlt hónapban már nem tudták berendelni a szabadságon lévő, műtétre várókat, s az egészségügyi dolgozók egy része is nyaralt. Az intézmények igényt tartanak a költségvetésben elkülönített pénzre és arra, hogy véleményt mondjanak a gyógyítókassza év végi maradványának felosztásakor.