Sokba kerülhet a takarékoskodás

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Hazánkban is egyre inkább elterjedőben vannak a napkollektoros rendszerek - FOTÓ: SCHMIDT JÁNOS
[/caption]Lefaragni a gázszámlából nem csak bonyolult berendezésekkel lehet. Sőt: az energiatakarékos technológiák csak akkor érnek valamit, ha a spóroláshoz szükséges feltételek már adottak. Egyszerűbben fogalmazva: ha lyukas a cipőnk, felesleges új zoknit húzni. Amíg egy ház nincs rendesen szigetelve, addig a gáz- illetve villanyszámla törvényszerűen csak magas lehet. Magyarországon a hőszigetelés technológiája elavult: míg nálunk csupán 5-6 centi a házfalakra kerülő hőszigetelő anyagok általános vastagsága, addig a szomszédos Ausztriában 9, Szlovákiában pedig 10 centiméter a minimálisan előírt szabvány. A mai energiaárak, illetve hőmérsékleti viszonyok mellett a homlokzati szigetelés optimális vastagsága 12 centiméter lenne – állítja Papp Ferenc, a szigetelőanyagokat gyártó Austrotherm ügyvezetője, aki szerint rengeteg elillanó energiaforint írható a kókler kivitelezők számlájára is.

„Sajnos a magyar építőipar még mindig anyagi szempontok alapján működik, ezért általános jelenség, hogy szakszerűtlenül, egymáshoz nem illő anyagokból állítják össze a hőszigetelést – mondta. – Kötőanyagként például csemperagasztót használnak, kispórolják az üveghálót és még sorolhatnám a kontár megoldásokat. Az ilyen munkák hatékonysága persze meg sem közelíti az elvárható szintet, mégis sokan azt hiszik, hogy a házuk jól van szigetelve.” A szakember szerint azért nem érthető a minőségrontó filléreskedés, mivel a bevált hőszigetelő rendszerek is hamar megtérülnek. Egy 150 négyzetméteres falfelület esetében a 6 centis szigeteléshez képest csupán 108 ezer forintos többlet anyagköltséget jelent a 12 centis hővédelem, s ez a befektetés röpke 3 év alatt megtérül.

Mitől lesz a házunk passzív?

– A legalább húsz centiméter vastag falakon legyen legalább harminc centiméter vastag hőszigetelés. – Mivel a passzív házakban nem szabad szellőztetni, a levegőcserét egy kis teljesítményű géppel kell megoldani. – Hőszigetelés céljára a hagyományos tetőcserép helyett, egy speciális eljárással újságpapírt rostosítanak, illetve egy gép segítségével pépesítenek, majd az így kapott anyagot fújják be a tető alá. – A meleg vizet geotermikus hőszivattyú állítja elő. – Egyetlen csepp víz sem vész kárba: a WC-ből, a mosógépből, a konyhából származó víz egy úgynevezett biológiai tisztítóba kerül, amely baktériumokkal segítségével elemeire bontja a szennyeuett vizet, az így nyert folydékot pedig öntözésre használják fel.

Spórolás magyar módra
Nem is gondolnánk, milyen sokat spórolhatunk, ha alternatív módon oldjuk meg a házunk fűtését. Ezek közül a szakemberek az egyik leghatékonyabbnak – a magyar viszonyok között – a hőszivattyús megoldást tartják. Az ötletes találmány hasonló elven működik, mint a hűtőszekrény, azaz hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik és képes felfűteni, vagy lehűteni a házat. A hőt ki lehet nyerni akár a talajból, akár a levegőből, és az így nyert energiával jóval olcsóbban fűthető a lakás, mint bármely más módon. A hőszivattyú ugyanis háromszor-négyszer hatékonyabb, mint az elektromos, vagy a gázfűtés és a megtérülési ideje nagyon alacsony.

„Egy átlagos száz négyzetméteres családi háznál nettó 1,6 millió forint a rendszer felszerelési költsége, semmi különös nem kell hozzá, ha van kiépített radiátoros rendszer” – mondta lapunk kérdésére Garaguly László, a a Solartrade kft. ügyvezető igazgatója. „Ezután az egy évre számított fűtési költség a jelenlegi áramárak mellett 140 ezer forint lesz, szemben a gázfűtésnél tapasztalható 250-350 ezer forinttal. Emellett jelenleg a költségek 30 százalékát támogatja az állam, gyakorlatilag csak pályázni kell a vissza nem térítendő támogatásra. Az elmúlt két évben nem találkoztunk olyan alkalommal, hogy a pályázatot visszautasították volna. A megtérülési idő a jelenlegi energiaárakkal számolva 4-5 év” – tette hozzá. Kiemelte, hogy a hőszivattyú élettartama meghaladja a 10 évet, ám akkor is legfeljebb kisebb karbantartást igényel. „Legfeljebb ki kell benne cserélni a kompresszort.”

Tehát egy hőszivattyú és a hozzá tartozó rendszer egy kondenzációs kazánnal összeállított rendszerhez képest 2–2,5-szeresébe kerül. Ha viszont a gázellátás nincs biztosítva kazános rendszerhez, a gáz bevezetése lényegesen nagyobb lehet a sokszor egyszerűbb villamos csatlakozásnál. A beruházási költség tehát nagyobb ugyan, de bizonyos esetekben még olcsóbb is lehet a gázkazános beruházásnál. Adott esetben állami támogatással ellenben lényegesen olcsóbb egy hőszivattyús rendszer kiépítése.

Panelháznak a napkollektor még jobban megéri

A távfűtés díjja a panelházakban két év alatt duplájára emelkedtek és még további drágulásra lehet számítani. Egy átlagos panellakás éves fűtés- és melegvízszámlája a 250 ezer forintot is elérheti. Ezért, hogy ezeklnek a lakásoknak a rezsiköltségét csökkentsék, eddig kísérleti jelleggel Dunaújvárosban és Miskolcon szereltek napkollektorokat a panelházak tetejére. A lakóknak ez családonként 300 ezer forintba került, ugyanakkor komoly megtakarítást jelent: évente 60 ezer forintot spórolhatnak a mai árakon, így a befektetés alig öt év alatt megtérül.

Csak süssön a nap
Sokan azonban az első pillantásra még olcsóbb megoldásokra esküsznek, ezért hazánkban is egyre inkább elterjedőben vannak a napkollektoros rendszerek. „Optimális esetben, ha a háznak megfelelő a szigetelése és jó a fűtésrendszere, a napkollektorokkal a fűtésre, vízmelegítésre használt gáz 60 százalékát meg lehet takarítani” – mondta Garaguly László. A megtérülési időt itt nehezebb kiszámolni, hiszen senki sem fogyaszt ugyanannyi gázt. „Egy átlagos ház szükségleteivel számolva nettó 1,7 millió forint a napkollektor felszerelése, tehát mondjuk 2 millió forint. A fűtésre, melegvízre használt gázfogyasztásra átlagosan 300 ezer forintot számolunk, akkor ebből mintegy 180 ezer forintot megtakarítunk évente. A teljes árat tekintve 10 év a megtérülési idő, ám erre is pályázható 30 százalék állami támogatás, így a megtérülési idő hét év, akkor, ha a gázár nem emelkedik. Ha emelkedik, akkor sokkal rövidebb” – tette hozzá.

A harmadik sokat emlegetett módszer, az áramot termelő napelemek. A szakemberek azonban szkeptikusak ezzel a módszerrel szemben. „A napelemek jelenleg még drágák és nem túl hatékonyak, így csak több évtized alatt térülnek meg: nem is érdemes ezzel még egyelőre foglalkozni” – mondta Garaguly László. „Csak azokon a területeken lehet létjogosultsága, ahol a távvezetéket drágább lenne kihúzni, mint a napelemet felszerelni. Arra tökéletes, hogy a semmi közepén, a Hortobágyon a juhász tudja nézni rajta a tévéjét, de másra egyelőre nemigen” – emelte ki.

Fűtés testtel
Kellően komoly technológiát választva még ennél is jobban járhatunk. Ma már ugyanis léteznek olyan építészeti módszerek, amelyekkel akár feleslegessé tehetik a fűtést. Ezek az úgynevezett passzívházak. Az ilyen épületekben olyan erős a szigetelés, hogy a ház környezeti hőleadása gyakorlatilag nulla. A belső kellemes klímát pedig az ott élők „állítják elő” saját testhőmérsékletükkel, illetve a benti gépek által termelt hővel. A szellőztetés mesterséges módon történik: a kiáramló levegő áthalad egy hőcserélőn, amely kinyeri és visszajuttatja a házba a meleget. Ugyanez a helyzet a meleg vízzel is, amelynek hőenergiája szintén a ház fűtését támogatja.

Az általános közvélekedés persze az, hogy az efféle megoldások borzasztó drágák. Ám Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének professzora szerint ez csak addig lesz így, amíg széleskörű igény nem mutatkozik az energiatakarékos technológiák iránt. „Amíg nincs elég tapasztalt szakember és építőipari vállalkozás, az egyedi kérések teljesítése természetesen nagyon költséges – mondta. – Viszont ahol már elterjedtek az ilyen eljárások, ott azt tapasztalják, hogy a passzívházak kevesebbe kerülnek, mint a hagyományos épületek. Elvégre nincs szükség fűtőtestekre, kazánból is kisebb kell és a csővezetékeken is lehet spórolni.” A szakember hozzátette: nullenergiás épületként leginkább középületek használhatók, ahol sok ember mozog és sok gép működik. A családi házakban kell valamilyen hőtermelő berendezés, hiszen ha nincs otthon senki, lehűl a levegő. Ám a fentebb említett technológiával így is akár az ötödére csökkenthető az energiaszámla.
S hogy mi kell ahhoz, hogy mindez nálunk is elterjedjen?

Ürge-Vorsatz Diána szerint először is szabályozni, szabványosítani kellene az energiamegtakarító eljárásokat, majd pedig ösztönözni az érintett gyártókat és finanszírozókat, hogy ezeket alkalmazzák. „Sokkal többen építenének be energiatakarékos technológiákat, ha az állam csak annak adna kedvezményes kamatozású lakáshitelt, aki ilyen építésű lakást vásárol – mondta. – De piaci alapon is működhet a dolog: ha a bankok együttműködnének az energiahatékony megoldások alkalmazóival, könnyen kialakítható lenne egy olyan finanszírozási konstrukció, amelyben a lakáshitelt igénylők részben a megspórolt energiaárból fizetnék a havi törlesztőrészleteket. Ez a pénzügyi modell a nagyobb beruházások esetében már működik. Ahhoz, hogy mindezt a lakossági szektorba is át lehessen ültetni, csak az kell, hogy a bankszektor, a korszerű építőipar képviselői és az állami szféra döntéshozói leüljenek és megállapodjanak a részletekben. A végén mindenki jól járna.”

Honlap az energiazabálás ellen

Már a villamos művek is segít az áramtakarékosságban Rendhagyó energiatakarékossági felvilágosító kampányt indított az MVM Zrt. A www.holnaprais.hu internetes oldal praktikus tanácsokkal is szolgál, hogyan csökkenthetjük energiaszámlánkat és egyben óvhatjuk meg környezetünket, hogy holnapra is maradjon. Egyszerű példa a hűtőszekrény: egy centi jég a hűtési felületen háromnegyedével növeli a villamosenergia-fogyasztást. Ez pedig egy átlagos hűtőgépnél napi 120 forint. A mosógép alacsonyabb hőfokú, rövidebb programmal való használata éves szinten 3500 forint megtakarítás jelent. A legegyszerűbb spórolást pedig csak gombnyomás. A számítógép, a hifitorony, a fénymásoló, a tévé, de a kávéfőző, a mikró elektronikus órája is alattomos kis energiazabáló "stand by" üzemmódban. Ha kihúzzuk a konnektorból ezeket a masinákat, amikor nem használjuk, évente akár több tízezer forintot költhetünk másra.

– Mivel a passzív házakban nem szabad szellőztetni, a levegőcserét egy kis teljesítményű géppel kell megoldani.

– Hőszigetelés céljára a hagyományos tetőcserép helyett, egy speciális eljárással újságpapírt rostosítanak, illetve egy gép segítségével pépesítenek, majd az így kapott anyagot fújják be a tető alá.

– A meleg vizet geotermikus hőszivattyú állítja elő.

– Egyetlen csepp víz sem vész kárba: a WC-ből, a mosógépből, a konyhából származó víz egy úgynevezett biológiai tisztítóba kerül, amely baktériumokkal segítségével elemeire bontja a szennyeuett vizet, az így nyert folydékot pedig öntözésre használják fel. Panelháznak a napkollektor még jobban megéri A távfűtés díjja a panelházakban két év alatt duplájára emelkedtek és még további drágulásra lehet számítani. Egy átlagos panellakás éves fűtés- és melegvízszámlája a 250 ezer forintot is elérheti. Ezért, hogy ezeklnek a lakásoknak a rezsiköltségét csökkentsék, eddig kísérleti jelleggel Dunaújvárosban és Miskolcon szereltek napkollektorokat a panelházak tetejére. A lakóknak ez családonként 300 ezer forintba került, ugyanakkor komoly megtakarítást jelent: évente 60 ezer forintot spórolhatnak a mai árakon, így a befektetés alig öt év alatt megtérül. Honlap az energiazabálás ellen Már a villamos művek is segít az áramtakarékosságban

Rendhagyó energiatakarékossági felvilágosító kampányt indított az MVM Zrt. A www.holnaprais.hu internetes oldal praktikus tanácsokkal is szolgál, hogyan csökkenthetjük energiaszámlánkat és egyben óvhatjuk meg környezetünket, hogy holnapra is maradjon. Egyszerű példa a hűtőszekrény: egy centi jég a hűtési felületen háromnegyedével növeli a villamosenergia-fogyasztást. Ez pedig egy átlagos hűtőgépnél napi 120 forint. A mosógép alacsonyabb hőfokú, rövidebb programmal való használata éves szinten 3500 forint megtakarítás jelent. A legegyszerűbb spórolást pedig csak gombnyomás. A számítógép, a hifitorony, a fénymásoló, a tévé, de a kávéfőző, a mikró elektronikus órája is alattomos kis energiazabáló "stand by" üzemmódban. Ha kihúzzuk a konnektorból ezeket a masinákat, amikor nem használjuk, évente akár több tízezer forintot költhetünk másra. Hazánkban is egyre inkább elterjedőben vannak a napkollektoros rendszerek - FOTÓ: SCHMIDT JÁNOS Napkollektor -->