Ország-világ

2009.03.04. 15:55

Beteg a magyar, segíteni kell!

Fogy a magyar népesség, sok a rokkant nyugdíjas, az aktív korúak között arat a keringési- és daganatos halálozás, ilyen munkaerővel nem lehet versenyképes hazánk az EU tagállamokban. Kiutat a következetes népegészségügyi program jelenthet.

Nógrádi Tóth Erzsébet

Minél jobb egy ország gazdasági helyzete, annál jobbak a népegészségügyi mutatói – állítják az egészség-gazdaságtannal foglalkozó szakemberek, és ez a megállapítás fordítva is igaz. S ami ugyancsak bizonyított: az OECD tagállamaiban a születéskor várható átlagos élettartam az egy főre jutó vásárlóerő paritásra korrigált nemzeti össztermékkel arányosan nő - írja a Világgazdaság.

E tekintetben hazánkat a sor végén csak Törökország előzi meg. Ezt jelentette ki Ádány Róza, a Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Karának professzora szerda délelőtt annak kapcsán, hogy összegezték a magyar lakosság egészségi állapotának javítását célzó három éves kutatási programot. A példaértékű kutatás a tudomány, az államigazgatás és a versenyszféra 340 millió forintos támogatásának eredménye. Ez utóbbiak között volt a GlaxoSmithKline, az MSD, a Roche és a Sanofi-Aventis gyógyszercég.

A projekt célja a populáció egészségének, a jelenlegi prevenciós tevékenységeknek átfogó elemzése országos, regionális és helyi szinten, a magas kockázatú csoportok azonosítása, a jelentős terhet jelentő betegségek kockázati tényezőinek további kutatása, célzott prevenciós beavatkozások kidolgozása volt – mondta programban résztvevő Vokó Zoltán egyetemi docens.

Kattinson ide!

Ádány Róza professzor asszony utalt a magyar népesség régóta meglévő rossz egészségi állapotára, ami miatt a születéskor várható élettartam 3-4 évvel elmarad az EU átlagától, s 1981 óta 750 ezerrel csökkent a lakosság száma, a fogyás ma is tart. A rokkantak száma évről-évre 700-800 ezer között van. Az is tragikus, hogy a három millió körüli aktív népesség is "roggyant" egészségi állapotban van – tette hozzá a professzor asszony. A 25 és 64 év közötti férfiaknál és nőknél első és második helyen áll a keringési és daganatos halálozás. Ebben az életmódbeli rossz szokások mellett komoly szerepe van a stresszes életvitelnek is.

Világelsők vagyunk a dohányzásban, az elhízásban, s az alkoholfogyasztásban. Ám ez utóbbinál nem is a mennyiséggel, hanem a minőséggel van baj. Amíg például a finneknél a tiszta vodkából vélhetően több az egy főre jutó fogyasztás mint a magyaroknál a töményszesz fogyasztás, ám hazánkban rossz minőségű "KGST-piacon" beszerzett italt vedelnek, amit nem tud lebontani a szervezet, így nagy arányú a májkárosodás. Tény persze, hogy az utóbbi években némi javulás állt be a szív- érrendszeri halálozást kiváltó megbetegedésekben, ám annak mértéke nem éri el az EU-15 (régi tagállamok) lakosságánál tapasztalt csökkenést. A daganatos halálozásban két és félszer, a keringési betegségek miatti halálozásban pedig háromszor nagyobb az esélye a magyaroknak az uniós országokban élőkhöz képest. Még a kivédhető méhnyakrákban is sok nőt veszítünk el, pedig az ma már megfelelő szűréssel és védőoltással kivédhető lenne.

A halálozási gócpontok is jól körülhatárolhatóak, legveszélyeztetettebbek e tekintetben az Észak -Magyarországon élők. Azt is megfigyelték, hogy a megyeszékhelyeken, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén, Nyíregyházán is jobb a helyzet e tekintetben a régió kisebb településeihez képest. Minél kisebb a település annál rosszabb a lakosság egészségi állapota. S ami ugyancsak tény: halmozódik a halálozási arány a cigány populáció körében – tette hozzá Ádány Róza.

A professzor asszony szerint kiutat a kormányzati ciklusokon átívelő, következetes népegészségügyi program jelenthet. Szerinte az egészségügyi reform lényege az alapellátás teljes átalakítása lenne. Nem kártyapénz alapján kellene fizetni a doktorokat, hanem érdekeltségi rendszert kellene kidolgozni a hozzájuk tartozó lakosság egészségének védelme, a betegségek időbeni kiszűrése, az egészséges életmódra nevelés szempontjai alapján. Ehhez alapellátási teamek kellenek, amelyekben az orvos mellett ápolók, népegészségügyi szakemberek, egészség pszichológusok dolgoznának.

A Jedlik Ányos Népegészségügyi Program megalapozhatja a lakosság egészségvédelmének továbbfejlesztését mondta Leitner György, a GlaxoSmithKline cég ügyvezető igazgatója, a hároméves munka egyik támogatója. Vajda András, az MSD gyógyszercég szakértője pedig az innováció fontosságát emelte ki az egészségügyben, a gyógyításban. Úgy fogalmazott: az innovatív gyógyszercégek a kutatásaikban azokra a betegségekre koncentrálnak, amelyek terápiájában nagy áttörés következhet be.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában