Surányi, a "sötét ló"

Gyakorlatilag annyit lehet tudni, amennyit az elmúlt napokban, hetekben különféle fórumokon, előadásokban elmondott.  A Medián friss felmérése szerint is ő a leginkább elfogadható a lakosság számára. A felmérésből ugyanakkor kiderül: még a magukat MSZP-s szavazónak vallók is inkább támogatnának egy szakértő kormányt, mint egy párton belüli új miniszterelnök kinevezését, a társadalom egészében pedig az előre hozott választások kaptak relatív többséget.

Összességében a választók csupán 15 százaléka látná szívesen Gyurcsány Ferencet vagy egy másik MSZP-s jelöltet a miniszterelnöki székben. A miniszterelnök személyénél jóval világosabban körvonalazódnak azok az intézkedések, amelyek az új kormányra várnak.

A költségvetésiegyensúly-kényszer mellett csak egyetlen módon teremhetők új források a gazdaság élénkítésére és a vállalkozások támogatására: a kiadások visszafogásával. Erre mutatott rá a napokban egy előadásában Bokros Lajos.

A volt pénzügyminiszter leszögezte: a 70 százalékos GDP-arányos államadósság, az államháztartási hiánycél teljesítésének kényszere, valamint a valutaválságtól való félelem megköti a jegybank kezét is, hiszen így nincs mód a kamatok csökkentésére. Tény, a kiadások visszafogása – a kereslet további csökkentésével – rövid távon még súlyosabb válságot okozhat, a cél azonban Bokros szerint jelenleg az, hogy a magyar gazdaság 2010 második felére legalább részben ledolgozza az utóbbi években felhalmozott versenyhátrányát.

A magas államadósságot komoly gondnak nevezte nemrég egy konferencián Surányi György is. Megítélése szerint az államadósság mértéke a térségben mindenhol emelkedik, ám tagadhatatlan, Magyarországon a legmagasabb. Ilyen körülmények között nem lenne célravezető további radikális költségvetési hiányt csökkentő lépéseket tenni.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható