Az utolsó kapcsolja le a villanyt!

– A részleges feladatfinanszírozási rendszer január 1-jei bevezetésétől a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez (MÖSZ) számos helyről érkezett megkeresés, észrevétel az önkormányzatokat érintő elégtelen finanszírozás okozta nehézségekről, fennálló problémákról. Szövetségünk az elmúlt félév észrevételeit, javaslatait összegezve tájékoztatást küldött dr. Pintér Sándor belügyminiszternek annak érdekében, hogy a 2014. évi költségvetésben sor kerülhessen a korrekcióra – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet dr. Gémesi György fogalmazott meg.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Félő, hogy év vége felé már a kötelező feladatokra (közvilágítás) sem lesz pénz (Fotó: TN)
[/caption]A MÖSZ elnöke leszögezte, továbbra is fenntartják – az idén februárban közel félezer településvezető észrevétele alapján a témával kapcsolatban kialakított – azon álláspontjukat, hogy nem teljes, hanem csak részleges feladatfinanszírozás valósult meg. A rendelkezésre álló forrásokból a települések egy része a kötelező közfeladatait sem képes ellátni – olvasható az összefoglalóban.

Nincs két egyforma település
Dr. Gémesi György arra is kitér, hogy a részleges feladatfinanszírozási rendszer bevezetése nem volt tekintettel többek között a helyi sajátosságokra, a településtípusok különböző helyzetére és lehetőségeire, a fajlagos költségek különbözőségére. Ezért fordulhatott elő, hogy bizonyos településtípusok a változásnak köszönhetően stabilabb gazdálkodási környezetben tervezhették a 2013-as esztendőt, míg a kistelepülések egy része forráscsökkenésről, működési mozgástér szűkülésről számolt be. Kiemelte, az önkormányzatokat érintő adósságkonszolidáció pozitív hatása nem vitatható, azonban az feszültséget okozott, hogy a nagyobb adóssággal rendelkező települések mozgástere az átvállalásnak köszönhetően növekedett, a kistelepülések nagy százalékánál – jelentős adósság híján – ilyen hatás nem volt érzékelhető.

Virtuális bevételek
A MÖSZ elnöke levelében kifejtette, sok önkormányzat a működőképessége fenntartása érdekében kénytelen volt felélni a korábbi években felhalmozott tartalékait, vagy értékesíteni ingatlanjait, azonban 2014-ig ezek a források szinte mindenütt kimerülnek. A problémát tetézi, hogy a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az önkormányzatok egy része olyan virtuális bevételek feltüntetésével fogadta el 2013. költségvetését, amelyek valós beszedésére nem volt, s most sincs reális lehetőség, elrejtve ezzel a működési hiányt. Mindez azt a hamis látszatot kelti, hogy a rendelkezésre álló források elegendőek a kötelező feladatok ellátására, ezzel szemben a papíron feltüntetett bevételek nem realizálódnak, s a feladatellátás ellehetetlenül.

Egyenlőtlenség
A faddi önkormányzat kötelező feladatai ellátásához közel 150 millió forint saját forrást biztosít. A községnek nagyjából novemberig lesz elég a pénze. Fülöp János polgármester már korábban beszámolt arról, hogy a községtől az előző évekhez képest hatvan százalékkal több támogatást vontak el. Eddig évente körülbelül húszmillió forint működési hiányuk volt, most több, mint 60 millió is lehet. A legnagyobb gondot az önkormányzat 2013. évi költségvetésében a feladatalapú finanszírozás terén az igazgatási tevékenység és jogalkotási feladatok bevételi és kiadási egyenlőtlensége okozza. Idén csak erre több, mint 48 milliót fordít a település, ez azt jelenti, hogy a központi támogatás a költségek 51,22 százalékát fedezi.
Az alulfinanszírozottság minden területre érvényes, így nehézséget okoz például, hogy Faddon és Domboriban a parkok, közterületek, csapadékvíz szikkasztó és elvezető árkok gondozására 7,4 millió forintot kap az államtól az önkormányzat, de ehhez közel 44 milliót kell hozzátennie. A köztemető fenntartása 12,5 millió forintba kerül, a támogatás viszont csupán 905 ezer forint.
Fülöp János reményei szerint a kormány finomhangolja a rendszert, és a hozzájuk hasonló helyzetben lévő településeknek a feladatoknak megfelelő támogatást nyújt. A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, a költségvetési hiány finanszírozására Fadd önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítését tervezi, és természetesen a korábbi ÖNHIKI-hez hasonló támogatásra pályázik.

Már nincs honnan elvenni, megtakarítani

– Az a kevés pénz, amiből gazdálkodhatunk elmegy a számlák és a bérek kifizetésére, fejlesztésekben már egy jó ideje nem gondolkodunk – nyilatkozta Pfaff Ferenc. Tolna megye egyik legkisebb településének, Nagyvejkének polgármestere azt is keserűen jegyezte meg, hogy idén már a beiskolázási támogatást sem tudták biztosítani a családoknak és a község közösségi rendezvényéről: a falunap megszervezéséről is lemondtak a szűkös anyagiak miatt. – Mi is nehéz helyzetben vagyunk, de ha nem jön valami váratlan vis maior helyzet, akkor jelen állás szerint kihúzzuk az év végéig, hogy utána mi lesz, azt nem tudom. Mert a feszes gazdálkodással megtakarított pénzünket előbb-utóbb feléljük. Remélem, hogy mielőbb megoldja az állam ezt a problémát – fűzte hozzá bizakodóan a településvezető.

Mentőövet jelentene a gyors segítség

– Úgy őriztük meg a működőképességünket, hogy ahol csak lehetett, lefaragtuk a kiadásainkat. Ezt bizonyítja az is, hogy az első félévi költségvetési beszámoló alapján, időarányosan a kiadások 38, míg a bevételek közel 50 százalékban teljesültek, ez számszerűsítve kétmilliós megtakarítást eredményezett – világított rá Takács László. Grábóc első embere hozzáfűzte, ezzel együtt a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal felé kötelezően fizetendő, 2. negyedévi 539 ezer forintos hozzájárulásból már csak 200 ezret tudtak átutalni. Az első negyedévit még rendben teljesítették, a harmadik negyedévire pedig elképzelése sincs Takács Lászlónak, hogy miből lesz forrás. Beadták az önkormányzat működőképességének megőrzésére kiírt pályázatot, remélve a mentőövet jelentő, gyors támogatást.