Őrült fokozatba kapcsol a japán bálnamészárlás

Japán kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy három évtized után felújíthassa a kereskedelmi célú bálnavadászatot – közölték meg nem nevezett kormányzati források csütörtökön Tokióban.

Greenpeace Japan members, including a member put on a stuffed whale suit, march in downtown Tokyo to protest against the International Whaling Commission (IWC) meeting in Tokyo 14 February 2007 as they give whale shaped choclate to participants of the meeting on St. Valentine's Day. Japan invited all 72 members of the IWC to take part but most Western states boycotted the meeting as a charade aimed at resuming commercial hunting. AFP PHOTO / Yoshikazu TSUNO (Photo by AFP)

Fotó: AFP

A kilépést formálisan a jövő héten jelentik be január 1-jei hatállyal, ami azt jelenti, hogy Japán fél év múlva kezdheti meg a kereskedelmi bálnavadászatot. A kiszivárogtatás szerint

Tokió saját felségvizein és a hozzá közeli tengereken kezdené meg a bálnák lehalászását,

az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtett el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1986-ban állapodott meg a kereskedelmi célú bálnavadászat szüneteltetéséről a kihalás fenyegette állatok védelme céljából,

Japán 1988-ban csatlakozott a moratóriumhoz, bár tudományos kutatás címén azóta is elejt évente mintegy 450 bálnát, amelynek húsa a japánok étkezőasztalán végzi.

Ez a kiskapu legális, de hevesen vitatott a természetvédelmi szervezetek által.

A japán kormányra nagy nyomás nehezedik a hazai halászok részéről a bálnavadászat újbóli engedélyezésére, és Tokió azzal érvel a nemzetközi fórumokon, hogy az elmúlt három évtizedben elég idejük volt a regenerálódásra a vészesen megfogyatkozott bálnapopulációknak.

Tokió eddigi erőfeszítései az IWC-ben a moratórium feloldására sorra kudarcot vallottak, legutóbb a szeptemberi brazíliai éves közgyűlésen, amely miatt a japán küldöttség burkoltan már akkor az egyezményből való kivonulással fenyegetőzött.

Japán már 2007-ben is fenyegetőzött a kilépéssel, de akkor az Egyesült Államok és több más ország még rábeszélte a maradásra.

A bálnavadász országok szervezete jelenleg erősen megosztott, de

48:41 arányban még mindig többségben vannak a vadászati tilalom fenntartásának hívei.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1948-ban alakult a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény, az ICRW keretén belül, Japán 1951-ben csatlakozott hozzá.

Ausztrál és új-zélandi természetvédő szervezetek máris hevesen bírálják a tokiói döntést, amely szerintük veszedelmes precedenst teremt a nemzetközi egyezmények terén, és más IWC-tagországokat is a vadászati moratórium egyoldalú felrúgására ösztönözhet.

Melissa Price ausztrál környezetvédelmi miniszter leszögezte, hogy országa továbbra is ellenzi a kereskedelmi célú bálnavadászat minden formáját és az úgynevezett tudományos célú vadászatot is.

Donald Rothwell, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora, Ausztrália egyik vezető nemzetközi jogásza szerint

Japán kilépése az egyik legrégebbi környezetvédelmi szervezetből „súlyos csapás” a környezetvédelmi mozgalomra.

A japán kivonulás azért is különösen súlyos, mert az ország a nemzetközi egyezmények és a nemzetközi jog iránti elkötelezettségéről ismert – hangsúlyozta a szakértő.

Borítókép: japán aktivisták tiltakoznak a bálnavadászat ellen Tokióban

AFP / Yoshikazu Tsuno