2022.11.04. 07:22
Az orosz rakétacsapások miatt 4,5 millióan maradtak áram nélkül
Már 254. napja tart a háború a szomszédban.
Az ukrán tüzérségi egység tagjai Herszonnál 2022. október 28-án
Forrás: AFP
Fotó: Bulent Kilic
Összefognak a G7 csoport tagjai az ukrajnai infrastruktúra védelmében
Összefognak a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport tagjai az orosz támadás alatt álló ukrajnai civil infrastruktúra védelmében – jelentették be pénteken a németországi Münsterben, a hetek külügyminiszteri tanácskozása után.
Annalena Baerbock, a soros elnök Németország külügyminisztere a kétnapos tanácskozás után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az országcsoport egységesen elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen rakétákkal és önmegsemmisítő drónokkal mért orosz csapásokat.
Mint mondta, a Hetek külön „koordinációs mechanizmust” szerveznek az ukrán lakosság energia- és vízellátását szolgáló „kritikus infrastruktúrában okozott károk elhárítására, a helyreállításra és védelmére”.
Rámutatott, hogy a 2022-es német soros elnökséget szinte teljes egészében az Ukrajna elleni orosz támadó háború határozta meg, így már jelentős rutinjuk van az újabb és újabb válsághelyzetek kezelésében. Most éppen „téli csomagokat” állítanak össze Ukrajnának, bennük a többi között lakókonténerekkel és áramfejlesztő berendezésekkel – mondta a német diplomácia vezetője.
A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne. A vesztfáliai békerendszer „a modern nemzetközi jog egyik születésének tekinthető, itt tárgyaltak először egy jelentős békeszerződésben olyan alapvető fogalmakról, mint az államok egyenlősége és szuverenitása" – húzta alá Annalena Baerbock még a tanácskozást megnyitó sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy meg kell őrizni a vesztfáliai béke örökségét.
A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből – ahol 1648-ban aláírták a békerendszert megalapozó szerződések egyikét – a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock tájékoztatóján kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb „sajnálatos” lépése, amely azonban „nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai”.
A Hetek külügyminiszterei az ukrajnai háború mellett egy sor további témát, köztük az iszlám vezetés elleni iráni tiltakozó mozgalom ügyét is felölelő tanácskozásuk eredményeit összefoglaló nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy „tántoríthatatlanul” kiállnak Ukrajna mellett, és változatlanul megadnak minden lehetséges „pénzügyi, humanitárius, védelmi, politikai, technikai és jogi” segítséget az orosz támadás ellen védekező országnak.
Azt is kiemelték, hogy „elfogadhatatlan Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája”, és „súlyos következményekkel járna, ha Oroszország „vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket” vetne be.
Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock elmondta: a Hetek „fontos jelzésnek” tartják, hogy Kína is elítéli a fenyegetőzést az atomfegyverek bevetésével.
A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
Németországi parancsnokságot hoz létre az amerikai hadsereg az ukrajnai segítségnyújtás koordinálására
Az Egyesült Államok katonai segítségnyújtási parancsokságot létesít Németországban az ukrajnai fegyverszállítások és katonai kiképzés koordinálására – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium pénteken.
A Pentagon szóvivője közölte, hogy emellett újabb 400 millió dolláros katonai segélyről is döntés született Ukrajna javára.
Sabrina Singh újságírók előtt elmondta, hogy az új németországi katonai irányítási hely, az Ukrajnai Biztonsági Támogató Csoport (Security Assistance Group Ukraine) jelzés arra is, hogy a Kijevnek nyújtott segítség az Oroszország elleni harchoz „állandóbbá” válik és „hosszútávú programot” jelent.
A bejelentett 400 milliós katonai segély tartalmaz a többi között 1100 Phoenix Ghost drónra vonatkozó szerződést, valamint 45 tank felújításának anyagi fedezetét, emellett vízijárműveket és egyéb rendszereket – közölte a Pentagon illetékese.
A szállítás a beszerzési eljárás lebonyolítása után áll válik lehetségessé – jegyezte meg a Pentagon szóvivője hozzátéve, hogy az Ukrajnai Biztonsági Támogató Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében nyújtott fegyverzetet hosszú távú ipari szerződések keretében biztosítják és nem az amerikai hadsereg készleteiből vonják el.
Fotós: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Konasenkov: az orosz légierő csapásokat mért két ukrán hadiüzemre
Az orosz légierő precíziós fegyverekkel csapást mért a rakétahajtóműveket gyártó Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad és a sorozatvető-rakétákat gyártó harkivi Kommunar hadiüzemre – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők tegnap minden ukrán támadást visszavertek. Kupjanszk irányában több mint 110 katonával végeztek, és három harckocsit, két páncélozott harcjárművet, öt kisteherautót, valamint 14 Humvee és Kozak páncélozott járművet megsemmisítettek, Liman irányában több mint 90 katonát megöltek, négy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és 12 gépjárművet elpusztítottak, Mikolajiv-Krivij Rih irányában pedig több mint 95 katonával végeztek, valamint tíz páncélozott harcjárművet és tíz különböző rendeltetésű járművet megsemmisítettek.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők öt ukrán vezetési pontra, 87 tüzérségi egységre, valamint 179 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra – köztük Mikolajiv környékén egy külföldi „zsoldosegység” főhadiszállására – mértek csapást, megsemmisítve egyebek között négy lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt négy ukrán drónt, valamint kilenc HIMARS- és három Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 330 repülőgépet, 168 helikoptert, 2426 drónt, 384 légvédelmi rakétarendszert, 6322 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 882 rakéta-sorozatvetőt, 3551 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7027 különleges katonai járművet veszítettek.
Putyin: 318 ezer embert mozgósítottak az orosz hadseregbe
Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezényeltek a harci övezetbe – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kamerák előtt, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlékműnél a moszkvai Vörös téren.
Az orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, amelynek célja 300 ezer ember fegyverbe állítása volt. Putyin pénteken azt mondta, hogy a többlet az önkéntesek bevonulásának köszönhető, akiknek „száma nem csökken”, a harci övezetbe vezényelt létszámon felüli állomány pedig kiképzésben vesz részt.
A Kommerszant című lap portálja a tudósításában megjegyezte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter október 28-án, a részleges mozgósítás lezárásáról beszámolva arról tett jelentést Putyinnak, hogy a harci övezetbe 82 ezer mozgósított katonát vezényeltek.
Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket.
A pénteken közzétett jogszabály szerint a mobilizáció nem terjedhet ki azokra, akiket pedofília, terrorcselekmény, túszejtés, illegális fegyveres csoport szervezése, légi, vízi vagy vasúti közlekedési eszközök eltérítése miatt marasztaltak el. Kivételt képeznek azok is, akikre a bíróság radioaktív anyagokkal elkövetett törvénysértés, hazaárulás, kémkedés, állami tisztségviselő elleni merénylet, nemzetközileg védett személyek vagy intézmények elleni támadás, erőszakos hatalomátvétel, fegyveres felkelés, szélsőséges tevékenységre való nyilvános felhívás, gyűlöletre vagy ellenségeskedésre való uszítás, az emberi méltóság megalázása miatt szabott ki büntetést.
Putyin csütörtökön elrendelte, hogy a szerződéses és a mozgósított katonák kapjanak 195 ezer rubel (mintegy 1 millió 274 ezer forint) egyidejű kifizetést. Ez megegyezik a mozgósítottak minimális havi ellátmányával.
Forrás: MTI/AP
Ukrán hírszerzés: Oroszország iráni rakétákat és drónokat tárolhat a kurszki atomerőműben
Ukrán értesülések szerint Oroszország a kurszki atomerőművet iráni ballisztikus rakéták és drónok tárolására és karbantartására használhatja – közölte honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken.
„Információ érkezett arról, hogy az orosz hadsereg rakéták tárolására és karbantartására használja a kurszki atomerőmű és a kapcsolódó vállalkozások területét. Az elmúlt hetekben az orosz fegyveres erők rakétákat szállítottak az Sz-300-as rendszerekhez a Kurszkatomenergoremont vállalat földalatti hangárjaiba, amelyek a kurszki területen lévő Ivanyino falu közelében helyezkednek el. Október végén több, ismeretlen rakományú, iráni gépkocsirendszámú civil teherautó érkezését is észlelték ezeknél a hangároknál” – írta a katonai hírszerzés.
Ukrán hírszerzési tisztviselők nem zárják ki, hogy a létesítményt – amely közvetlenül a Kurszki atomerőmű, Kurcsatov városa mellett van –, az orosz fegyveres erők katonai célokra használják, rakétafegyverek és iráni drónok lőszereinek titkos elhelyezésére és karbantartására. „Nem kizárt az iráni ballisztikus rakéták jelenléte ezekben a földalatti tárolókban” – tette hozzá a hírszerzés.
A védelmi tárca illetékesei úgy vélik, hogy a közölt információkat az érintett nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) képviselőinek alaposan ellenőrizniük kellene.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy péntekre virradóan az orosz erők Sz-300-as rakétákkal csapást mértek a régió központja, Zaporizzsja körzelében fekvő teleülésekre. Megsérült egy gázvezeték, és tűz ütött ki, amit a tűzoltók eloltottak. Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nem történt.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az orosz csapatok a régióban Szvatove és Kreminna településeknél próbálják áttörni az ukrán erők védelmét. Szavai szerint a térség „tele van” orosz katonák holttesteivel, mert a megszállók nem viszik el magukkal halottjaikat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Hajdaj október 28-án arról számolt be, hogy az ukrán erők gyakorlatilag már ellenőrzésük alá vonták a Szvatove és Kreminna közötti autópályát.
Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt mintegy 840 orosz katona halt meg, a legtöbbjük a Donyeck megyei Liman és Avgyijivka irányában. Velük együtt az orosz hadsereg hozzávetőleg 74 840 főt veszített el eddig Ukrajnában.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon közölte, hogy az ukrán energiarendszer központi csomópontjának túlterhelése miatt reggel 450 ezer lakás maradt áram nélkül a fővárosban, ami másfélszer több, mint az előző napokban volt. Ismételten takarékoskodásra szólította fel a kijevieket.
Térképen a front állása
Putyin evakuálja Herszont
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy a civil lakosság megóvása érdekében evakuálni kell Herszont. Kifejtette, hogy azokat, akik Herszon megye legveszélyesebb részein laknak, azonnal biztonságos helyre kell vinni. Hozzátette, hogy a civileknek mindenképp el kell hagynia azt a zónát, ahol katonai műveletek zajlanak.
Republikánus képviselő: Egy fillért se fog kapni Ukrajna
Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő szerint, ha a republikánusok nyernek, Ukrajna egy fillért sem fog kapni többet. Szerinte a demokraták szélesre tárták az Egyesült Államok határait, és az egyetlen határ megvédése, ami izgatja őket, az az ukrán határ, nem pedig Amerika déli határa.
„A republikánusok alatt egy fillért sem kap Ukrajna. A mi országunk az első” - jelentette ki.
Scholz arra kérte Kínát, gyakoroljon befolyást Oroszországra a háború befejezése érdekében
Peking és Berlin egyetért abban: elfogadhatatlan, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik - jegyezte meg a német kancellár Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közös pekingi sajtótájékoztatóján.
A nukleáris fegyverek alkalmazásával Moszkva átlépné azt a határt, amelyet a világ országai együtt húztak meg - folytatta.
Scholz szerint Kína nagy jelentőségű ország, és felelős a békéért a világban. A kancellár visszautasította a pekingi útjával kapcsolatos bírálatokat, és aláhúzta: válságos időkben a szokásosnál is fontosabb a párbeszéd.
Eközben Li Ko-csiang azt hangsúlyozta: reméli, hogy mihamarabb vége lesz az ukrajnai háborúnak.
"Nem engedhetjük meg magunknak az erőszak további fokozódását" - mutatott rá, aláhúzva, hogy a szembenálló feleknek a béketárgyalások újrakezdésére kellene törekedniük.
Fotós: Kay Nietfeld / Forrás: MTI/AP/DPA
Scholz óva intette Kínát a katonai beavatkozástól Tajvanon, ugyanakkor megerősítette: Németország az egy Kína elv híve. Ez azonban azt is jelenti, hogy a jelenlegi helyzetet csak békésen, mindkét fél beleegyezésével lehet megváltoztatni - tette hozzá a német vezető.
A német vezető Pekingből arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hosszabbítsa meg a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítási megállapodást, amely november 19-én lejár. "Az éhínség nem válhat fegyverré" - fűzte hozzá.
A kelet-nyugati szembenállás és a fegyverkezési verseny ellen emelt szót Ferenc pápa Bahreinben
A fegyverkezési verseny ellen emelt szót Ferenc pápa pénteken a Bahreinben megrendezett vallásközi párbeszéden, egyúttal bírálta a kelet-nyugati szembenállást, és felszólította a vallási vezetőket, működjenek együtt a békéért.
A katolikus egyházfő a királyságban megrendezett Bahreini Fórum a Párbeszédért: Kelet és Nyugat az Emberi Együttélésért című nemzetközi vallásközi konferencia záróbeszédében leszögezte: a vallást soha nem szabad az erőszak igazolására használni, a hit vezetőinek pedig szembe kell szállniuk a hatalmasok "gyermeteg" háborús szeszélyeivel.
Több mint ezer politikai és vallási vezető előtt elmondott beszédében azt mondta, "a hatalmasok a pártos érdekekért folytatott elszánt harcra összpontosítanak és befolyási övezeteket rajzolnak át". Felhívta rá a figyelmet, hogy ez a logika mindenekelőtt a "Kelet és a Nyugat" közötti ellentétben nyilvánul meg, amely "egyre inkább két szemben álló tengerhez hasonlít", utalva ezzel az ukrajnai konfliktusra, amely ellen február 24. óta többször élesen szót emelt.
Fotós: Alessandra Tarantino / Forrás: MTI/AP
Elítélte egyben a "despotikus, imperialista, nacionalista és populista elképzeléseket" is, és kiemelte, hogy a globalizált világban csak közösen, egymással együttműködve lehet előrejutni.
Hamad bin Isza Ál Halifa bahreini király a tanácskozáson közös erőfeszítést sürgetett Oroszország ukrajnai háborújának leállítására és a béketárgyalások előmozdítására, "az egész emberiség javára".
Ez a második alkalom, hogy Ferenc pápa egy a Perzsa(Arab)-öböl menti országba látogat; először az Egyesült Arab Emírségeket kereste fel 2019-ben. Akkori, mérföldkőnek számító útján Ahmed el-Tajeb sejkkel, a kairói al-Azhar mecset nagyimámjával aláírta a katolikus-muszlim testvériséget előmozdító dokumentumot.
Szakértő: az ársapka tovább gazdagítja Oroszországot
Makszim Zsirkov közgazdás szerint ha az Európai Unió valóban bevezeti az ársapkának álcázott orosz olajra kivetett szankciót, akkor Oroszország még nagyobb bevételre számíthat az energiaexportból annak köszönhetően, hogy drasztikusan meg fog emelkedni az olaj világpiaci ára. Hozzátette, hogy hiába csökkenne mennyiségben Oroszország olajexportja, a magasabb árak miatt még így is többet keresne az ország - nyilatkozta az Izvesztijának.
Kamikaze drón semmisített meg egy ukrán hajót
Minden orosz boltját bezárja a H&M
A H&M bejelentette, hogy minden orosz boltját bezárja 2022 végéig, és vevőt keres a fennmaradó érdekeltségeire. Szeptemberig a 170 orosz üzletükből már csak 30 működött - írja a Moszkva Most.
Brit katonai hírszerzés: dezertőröket fegyverrel fenyegető egységek az orosz vonalak mögött
Az orosz hadsereg valószínűleg a visszavonulási útvonalakat lezáró és a dezertőröket fegyverrel fenyegető egységeket vonultatott fel az Ukrajnában bevetett alakulatok mögött, mivel gyenge a harctéri morál és előfordul, hogy a katonák nem akarnak harcolni - áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése végett azzal fenyegetik a visszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket.
A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett.
A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni.
A tábornokok emellett valószínűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíciókat is - fogalmaz a londoni hírszerzési tájékoztatás.
A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi.
Gyávának nevezték a németek Zelenszkijt
A német Spiegel magazin olvasói szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyáva, mert nem vesz részt a G20-ak találkozóján, ahol megbeszéléseket folytathatna Vlagyimir Putyinnal a háború végéről - írja az Izvesztija.
Az egyik olvasó szerint " az ukrán elnöknek nincs elég bátorsága, hogy találkozzon Putyinnal. Ez érthető azután, hogy ennyit sértegették Oroszországot és Putyin elnököt".
Egy másik szerint Zelenszkij egyértelműen retteg attól, hogy személyes megbeszélést folytasson az orosz elnökkel, mivel élőben nem tudná megmagyarázni azokat az állításokat és sértéseket, amiket Oroszországról mondott.
Mások az ukrán elnök gyávasága mellett a politikai éretlenségét emelték ki. Van, aki szerint Zelenszkijnek fel kell nőnie, egy másik olvasó pedig azt írja, hogy az ukrán elnök csak egy téveszméket hajszoló gyerek. Hozzátette, hogy a háborúk nem a harctéren, hanem tárgyalóasztalnál dőlnek el.
Volt olyan német hozzászóló is, aki szerint Zelenszkij óriási hibát követ el, hiszen a Bidennel és Putyinnal történő találkozás lezárhatná a háborút és életek tízezreit menthetné meg.
Itt érdemes megemlékezni arról, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij is meghívást kapott a G20-ak találkozójára, az ukrán elnök viszont ezt a meghívást gyáván visszautasította, amivel beismerte, hogy a háborúról nem ő dönt, hanem amerikai főnökei. Addig ugyanis nem lesz béke, amíg erről az amerikaiak és az oroszok nem állapodnak meg.
Az orosz rakétacsapások miatt 4,5 millióan maradtak áram nélkül
Ukrajnában csaknem 4,5 millió ember maradt áram nélkül péntekre virradóra az ország infrastruktúráját ért orosz csapások miatt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt "energetikai terrornak" minősítette.
Az államfő csütörtök este elhangzott beszédében arról számolt be, hogy Kijevben és az ország tíz másik régiójában ideiglenesen nem volt áram. Hozzátette: az oroszok "nem tudják legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért "energiaterrorral" próbálták megtörni népünket".
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön bejelentette, hogy a Kijev kérésére ellenőrzött három helyszínen "nem talált be nem jelentett nukleáris tevékenységre utaló jeleket". Ezzel kapcsolatban Zelenszkij azt hangoztatta, hogy ezek a megállapítások "egyértelmű és megdönthetetlen bizonyítékai" annak, hogy Ukrajnában nem készült piszkos bomba, amivel Moszkva vádolta Kijevet.
Az államfő beszédével párhuzamosan Ukrajna határozottan elítélte, hogy a déli Herszon régióban az orosz hadsereg tömegesen kitelepíti a helyi lakosokat. Hasonló intézkedések történnek Zaporizzsja és a Krím közelében, akárcsak szintén délen, valamint keleten (Luhanszk és Donyeck megyékben), ami együtt jár a "megszállók fosztogatásával" - vélekedett az ukrán külügyminisztérium.
Orosz részről a herszoni kitelepítést azzal magyarázták, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a térségbeli, kahovkai vízerőmű gátja ellen, ami hatalmas árvízzel fenyeget.
Minden civilt evakuáltak Marinkából
Az ukrán nemzeti rendőrség november 3-án jelentette, hogy a civilek 100%-át evakuálták az oroszok által megszállt Donyecktől 33 kilométerre nyugatra fekvő Marinka városból.
A rendőrség szerint egykor csaknem tízezer lakosnak otthont adó városban minden lakás megsérült vagy megsemmisült.
A közeli Krasznohorivka városában jelenleg zajlik a kiürítés, ahol körülbelül 800 civil maradt. A háború előtti lakossága nagyjából 16 ezer volt. Víz, villany, gáz nincs a városban.
Ukrán jelentés
Az ukrán hadsereg több mint 160 támadást hajtott végre orosz állásokra Ukrajna déli részén: megöltek 32 orosz katonát, valamint megsemmisítettek két orosz lőszerraktárt és egy tankot.
Ukrajna déli parancsnoksága szerint Oroszországnak jelenleg hét hajója van a Fekete-tengeren.
Több robbanás volt Mikolajivban
Több robbanás is hallatszott Mikolajivban, a dél-ukrajnai régióban, a légitámadási szirénák megszólaltak.
Több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Az ukrán-magyar határszakaszon 5827-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5277-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 61 ember - köztük 23 gyermek - érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - írták.
107 ukrán katona került haza
Fogolycsere keretében 107-107 embert adott át egymásnak Ukrajna és Oroszország. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hazatért katonák között sok a sérült, többek állapota súlyos.
Az amerikai védelmi miniszter szerint az ukránok visszafoglalhatják Herszont
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere szerint az ukrán csapatok képesek lesznek visszafoglalni Herszont, mivel "szisztematikusan" és "eredményesen" haladnak.
Csapdától tartanak az ukránok
Ukrajna attól tart, hogy az orosz hadsereg csapdát akar állítani, és csak színlelik a kivonulást a herszoni régióból. "Folytatjuk a harcot Herszon irányába is, annak ellenére, hogy az ellenség arról akar meggyőzni minket, hogy elhagyták a területet" - mondta Natalia Humeniuk katonai szóvivő.
Franciaország tovább erősíti jelenlétét a NATO romániai harccsoportjában
A francia védelmi miniszter szerint országa tovább erősíti jelenlétét a NATO - francia parancsnokság alatt létrehozott - romániai harccsoportjában és hamarosan vadászrepülőgépeket is küld Romániába.
Sébastien Lecornu romániai tárgyalásai végén, a frissen hivatalba lépett román tárgyalópartnerével, Angel Tilvar román védelmi miniszterrel közös csütörtöki sajtótájékoztatón rámutatott: a csapaterősítéssel Oroszországot akarják egy támadás, vagy provokáció gondolatától elrettenteni.
A sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy a nap folyamán a két miniszter közösen avatta fel az erdélyi Nagysinken a romániai NATO-harccsoportjának néhány hónap alatt kibővített székhelyét, ahova nemrég francia páncélos gyalogsági harcjárművek érkeztek és Leclerc tankokat is telepítenek. Lecornu szerint a - kezdeti időszakban 350 katonából álló - romániai kontingens a közeljövőben eléri majd az ezret, és Franciaország a körülmények függvényében kész dandár szintűre emelni romániai katonai jelenlétét.
A francia védelmi miniszter szerint a szárazföldi légelhárításra is fokozott figyelmet kell fordítani a következő 10-15 évben Romániában, akkor is, ha "holnap véget ér a konfliktus". Megemlítette: Franciaország egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert és egy 120 tagú légvédelmi különítményt küldött Románia keleti határára, de a rövid hatótávoságú légvédelmet még erősíteni kell.
Lecornu - akit több francia hadiipari vállalat vezetője is elkísért romániai látogatására - kiemelte: ma már a tengeri hadviselés sem korlátozódik egy esetleges partraszállásra, hanem a tenger is egy összetett, vízi, tengeralatti, légi konfliktustérséggé alakult. Ahhoz, hogy az északatlanti szövetség biztonságossá tudja tenni a Fekete-tengert, szerinte nemzetközi összefogásra, a tagországok védelmi vállalatainak együttműködésére van szükség.
Angel Tilvar román védelmi miniszter az Ukrajna elleni orosz agresszióra hivatkozva a francia-román katonai együttműködés fontosságát hangoztatta és üdvözölte, hogy madridi csúcsértekezletén a NATO stratégiai célkitűzései közé emelte a Fekete-tenger biztonságának erősítését.
Ukrán válság
- A hőség ellenére is folytatódnak az orosz támadások – frissül
- Bevallotta a moszkvai autórobbantás gyanúsítottja, hogy ukrán megbízásból követte el tettét
- Külföldi kiképzők szállására mért csapást az orosz hadsereg
- Oroszország légitámadást hajtott végre Harkiv ellen
- A donyecki Ivano-Darjivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
