Sport

2016.11.11. 10:52

Halász Gábor vár még egy nagy meccsre

Szeretne egy jó meccset vívni Szalai Viktorral Halász Gábor, az Unio Box Team bunyósa, aki azt mondja, nem számít, hogy kiütéssel vagy pontozással nyer szombaton, a lényeg, hogy győzzön. Az álmairól még mindig nem mondott le, úgy érzi, abban a három-négy évben, ami még visszavan számára a profi bokszban, összejöhet az a találkozó, amire mindig is vágyott.

Rónai Gábor ([email protected])

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Halász Gábor elszánt tekintete nem ígér sok jót Szalai Viktornak a szombati gálára (Fotó: Makovics Kornél)
[/caption]Tudja, hogy minek lesz az ötödik évfordulója szombaton?
– Természetesen! Öt évvel ezelőtt szintén Szalai Viktorral bokszoltam a szekszárdi küzdősportgálán – felelte Halász Gábor, az Unio Box Team cirkálósúlyú ökölvívója, aki a szlovák nemzetközi bajnoki címért lép szorítóba holnap este a megyeszékhely sportcsarnokában.

– És arra is emlékszik, miként zárult az a meccs?
– Hogyne emlékeznék, a negyedik menetben leléptették az ellenfelemet, mert valami problémája volt a fogvédőjével. Pedig jó kis meccset vívtunk, a közönség is élvezte, sajnáltam, hogy gyorsan véget ért. Csak remélni tudom, hogy szombat este hasonlóan kemény, vagy még keményebb találkozó vár rám.

– Már éppen azt akartam kérdezni, hogy készül a kiütésre?
– Egy ökölvívó egy meccs előtt sosem gondol a kiütésre, igyekszik a lehető legjobban felkészülni a riválisából, s ha a helyzet úgy hozza, ha esély kínálkozik a találkozó idő előtti lezárására, azt megpróbálja kihasználni. De hangsúlyozom, hogy nem ez a célom! Győzni szeretnék, mindegy, hogy négy, hat vagy tíz menetben, a lényeg az, hogy a meccs végén az én kezemet emelje magasba a meccs bírája.

– Jó erőben érzi magát?
– Azt gondolom, hogy tisztességesen felkészültem a meccsre. Még van rajtam pár kiló súlyfelesleg, de a péntek délutáni mérlegelésig (a Rolling Rock Pubban négy órakor tartják – a szerk.) le fog menni. Remélem, hogy erőnlétileg nem fogom megérezni a fogyást.

– Rég öklözött már. Klubtársa, Ericles Torres az elmúlt bő egy hónapban háromszor is meccselt, ön legutóbb áprilisban. Bántja még az Issa Akberbajev elleni vereség?
– Nehéz elfelejteni, már csak azért is, mert nem tudtam kihozni magamból a maximumot. Ha emlékszik, úgy utaztam ki Hamburgba, hogy a meccs előtt két héttel szólt a menedzserem, hogy van egy ilyen lehetőség, jó lenne megragadni. Belevágtunk, de sajnos megéreztem a hirtelen fogyasztást, és egy ilyen kvalitású bunyós ellen, mint amilyen a kazah volt, ez nem fér bele. Arra büszke vagyok, hogy meneteket tudtam nyerni, de a hetedikre – ilyen kevés felkészüléssel nem is csoda – elfogyott az erőm. Amiatt vagyok igazán csalódott, mert egy komoly felkészüléssel nyerhettem volna.

Berki a szpíker

Berki Krisztián, „A Berki” lesz a ringszpíkere szombaton a gála főmérkőzésének, amelyen a 11 meccsén (7 KO) százszázalékos Bogdán „Golyó” Zsolt a szintén hibátlan (7 meccs/7 győzelem/6 TKO) grúz Revaz Karelisvili ellen lép szorítóba, mégpedig az UBO (Universal Boxing Organization) nehézsúlyú övéért. Bogdán Zsolt mellékszereplőként fel-felbukkan az „Édes élet” című tv-s realityben, amelynek Berki Krisztián az egyik főszereplője.

– És akkor most lehet, hogy nem a szekszárdi gálán bunyózna, vagy legalábbis nem Szalai Viktorral...
– Akkor minden másképpen alakult volna. Most is volt egy megkeresésem, hogy bokszoljak az UBO-övért, de sajnos az anyagi lehetőségeink ezt nem tették lehetővé. Nehéz összeszedni egy ilyen gála költségeit, sajnos a szponzorok nem igazán értékelik a küzdősportot, pedig ha egyszer eljönnének, saját szemükkel tapasztalhatnák meg, hogy milyen magas színvonalú szokott lenni egy-egy ilyen esemény. Idén ráadásul a televízió (a Digi Sport1 közvetít – a szerk.) is közvetít Szekszárdról, azt gondolom, ez már egy pozitív visszajelzése annak, hogy valamit csak jól csinálunk.

– Irigylem, ahogy beszél, ahogy csillog a szeme! Nem unja még ezt az egész cirkuszt?
– Nekem ez az életem. Tizenhárom éves koromban kezdtem bokszolni, azóta kitölti a mindennapjaimat. Eddig minden évben volt legalább egy mérkőzésem, tizenhét éve vagyok profi, ezzel kelek, ezzel fekszem. Olyan számomra a boksz, mint a drog. Ha egy napot nem edzek, már hiányzik, és másnap biztosan lemegyek a bokszterembe.

– Csak jelzem: maholnap negyvenéves lesz...
– Tudom, hogy sok időm már nincs hátra a sportágban, de ami visszavan, az a három-négy év, azt még tartalmasan szeretném eltölteni. Amíg kora reggel nem esik nehezemre felkelni elmenni futni, és amíg esténként, amikor fáradtan hazaérek a munkából, nem esik nehezemre edzeni egyet, addig csinálom. Ha viszont úgy érzem, hogy elég, ha jelez a testem vagy az eszem, akkor abba fogom hagyni, mert nem szeretném lerombolni mindazt, amit felépítettem.

– Vannak még álmai? Hisz még a nagy meccsben?
– Ha nem hinnék benne, nem csinálnám tovább. A menedzserem, Petrányi Zoltán azt mondta, tegyem a dolgom, jöjjön egy-két felhozó meccs, mert lát esélyt arra, hogy a közeljövőben megint egy komoly ellenfél ellen egy komoly címért bunyózhassak.

Feja Tiborról

A szekszárdi gála szervezésében először vállalt szerepet Feja Tibor, a Feja Promo­tion alapítója és vezetője. A 43 éves bokszmenedzser-edzőnek több pártfogoltja is kötelek közé lép Szekszárdon. A 21 éves Nemesapáti Norbert (27 meccs/23 győzelem/4 vereség, 16 KO-TKO), a 17 éves Méhész Dániel (8 meccs/8 győzelem, 3 KO-TKO), és az az Ericles Torres, aki éveken át a szekszárdi klub kötelékébe tartozott. A menedzser hosszú távú együttműködésben gondolkodik az Unio Box Team csapatával.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!