Átütő sikere volt az újiregi színjátszócsoport bemutatójának Budapesten

A szemlén minden évben 19 vármegyéből választanak ki egy-egy települést, amelynek színjátszócsoportja bemutatkozhat a Nemzeti Színházban. A programban nincs korlátozva az előadások műfaja.

– A Pajtaszínházi mozgalom a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), a Magyar Teátrumi Társaság és a Nemzeti Színház együttműködésével valósul meg 2015 ősze óta - mondta el Csáki Csilla mentor, majd hozzátette: Eddig csoportjaimmal vígjátékokat hoztunk létre, mert a vidám, szórakoztató műfajt előnyben részesítik az emberek. Az Újiregiekkel az idén egy megindító dokumentum-színházi előadást alkottunk. Megtapasztaltuk együtt, hogy mennyivel másabb, amikor nem a nevetés ad felszabadító érzést a nézőnek, hanem a könnyek. 

A program vármegyei mentora 2015-ben költözött családjával Nagyszékelyre, amely egyike volt a program első településeinek Tolnában és az egész országban.

– 2015-ben, amikor a családommal Nagyszékelybe költöztem indult tulajdonképpen az egész Pajtaszínházi Program amire a helyiek akkor már jelentkeztek. Lotz Katalint a Német Színház mostani igazgatóját - akkori színészét - kérték fel mentornak. Ebben a jól sikerült előadásban, mint színész vettem részt. A következő évben, mivel Kata várandós lett, átadta nekem a mentori szerepet a megyében.

Az újiregi pajtaszínházi csoport az NMI segítségét kérte, mivel őseik betelepítésének évfordulóját szerettek volna egy színházi előadással megünnepelni Bögös Gyuláné "Jászok - A talicskától a barázdáig" 1974-ben írt könyve alapján. 

– Így kerültem összeköttetésbe Mózsa Szabinával - aki a csoport vezetője, és a falu közösségszervezője  - még 2019-ben. A könyvben az 1930 őszén és 1931 tavaszán betelepített és akkor még élő Jászárokszállás készített Bögös Gyuláné interjúkat. A betelepítés 90 éves évfordulójának méltó megünneplésébe a világjárvány közbeszólt, de az idei szemlén végül sikerült az előadást létrehozni és az ősök előtt tisztelegni.

A dokumentumszínházi előadásban csak nők, lányok játszanak, akik a való életben is egymás rokonai. A színészek a jeleneteket szavak nélkül játsszák el. A betelepültek vallomásaiból álló szöveget az előadás során Danis András színész olvassa fel, a hanganyag létrehozásban az operatőr Bényi Péter működött közre.

– Plusz dimenziót adnak az előadásnak a húszas-harmincas évek fekete-fehér korhű film anyagai, melyek helyenként vetített mozgóképekként aláfestik a játékot. Ez egy röpke húsz perces előadás, de az, hogy önként vagy kényszerűségből, apáink vagy mi magunk, egy új életet kezdünk valahol a világban, egy sokunk által ismert helyzet . Amikor a semmiből kell újjáépítenie az embernek az életét, az nehéz próbatétel, ugyanakkor ott a remény, hogy egyszer majd csak minden jóra fordul.