Ha a tolvajok szüretelnek

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Szeptember elején indul a szüreti időszak, azonban van, ahol a tolvajok már „megszedték” magukat
[/caption]

Érik a szőlő, az alma, a termesztett bodza, ezek is veszélyben vannak, hiszen a gazdák nem őrizhetik éjjel nappal a területüket. De ezzel sem mennének sokra, mert egyik sarkán a tulajdonos őrködik, a másikon a tolvajok szüretelnek.

A gazdák járják a több ezer hektáros határt, akárcsak a mezőőrök, de sok helyen, például Bátaszéken a polgárőrök is besegítenek. Ők éjszaka is járőröznek.

– Két hete indult a bodza betakarítása, a tolvajok a zöld termést is leszedték az érett gyümölccsel. Ráadásul úgy estek neki a fáknak, hogy azok közül jó néhány jövőre alig hoz majd termést – mondta az egyik megyei termelő. Az idén nem volt ára a meggynek, a szilvát sem érdemes éjszaka illegálisan szüretelni az ára miatt, ezért fordulhatott a tolvajok figyelme a bodza felé. Volt olyan eset, hogy az egyik termelő négyszer is kiment a területére, de a tolvajok kifigyelték. Két út között alaposan megdézsmálták a fáit – mondta Herceg Imre.

A rendőrkapitányságokon évente 40-50 terménylopást jelentenek be a megyében, a kifejezetten alacsony szám annak eredménye is, hogy a külterületi munkában részt vesznek a mezőőrök, polgárőrök is.

Járőröznek, tanyákra járnak

Országos híre lett annak a mozgalomnak, mely Szekszárdról indult. A Szőlő-szem Mozgalom Civil Bűnmegelőzési Szervezetnek ma már ötszáz tagja van. Vezetőjük Balogh László elmondta, példásan jó kapcsolatuk van a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, mezőőrökkel is. Figyelőszolgálatot tartanak fenn a polgárőrökkel. Járják a külterületet, benéznek a tanyákhoz, akkor is, ha nincs ott senki. Ellenőrzik, hogy az ablakon, ajtón, tetőn nincs-e nyoma a betörésnek.

Sokszor riasztottak már el a tolvajokat, de olyan esettel is találkoztak, amikor emberéletet mentettek, és sajnos olyannal is, amikor már csak az elhunytat találták meg kihűlve a hóban. Arra kérik a tanyák tulajdonosait, hogy az épület falán tüntessék fel a helyrajzi számot, így ugyanis, ha rendőrt vagy mentőt kell riasztani, pontos címet tudnak megadni, akik GPS-el hamar oda érnek, míg ha nem tudják megmondani a helyrajzi számot, akkor órák is eltelhetnek, mire megtalálják a helyszínt. Az elmúlt hónapban, sárgabarack érésénél volt nagyobb lopásról bejelentés.

– Bosszantó és tehetetlen érzés, amikor azt látja az ember, hogy megint elvitték a hónapokon keresztül gondozott kiskertjéből a krumplit, a sárgarépát, leszedték a paprikáját, a fáról lelopták a gyümölcsöt, sőt leütötték a lakatot a kisházról, és elvitték belőle a fűkaszát, a motoros permetezőt – sorolta a sérelmét a szekszárdi Hosszú Péter, aki már többször tett feljelentést lopás miatt.

Hamarosan közeledik a fűtési szezon, melyre a falopások számának felszaporodása a jellemző. A falopással „legfertőzöttebb” megyék listájának élén Borsod-Abaúj-Zemplén áll, a legkevesebb fatolvajjal Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten találkoztak a járőrök, Tolna a középmezőnyben van – az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának adatai szerint.

Az önvédelemnek is van határa

Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd szerint a sértett mindig hátrányban van az elkövetőkkel szemben, hiszen a betörő dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, míg a megtámadott felkészületlen. Az ügyvéd szerint azonban hazánkban nincs kialakult kultúrája az önvédelemnek, emiatt a jogalkalmazásnál nagyon résen kell lenni, hogy ne lehessen vele visszaélni.

A jogos védelem szabályozása nem csak a Btk.-ban változott lényegesen (2013-ban), hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához. De, a jogos önvédelemnek is vannak korlátai, például nem vehető igénybe megtorlásként, nem szabad kiprovokálni a támadást, nem alkalmazható kisgyermekkel vagy súlyosan mozgáskorlátozott személlyel szemben.

Az erőszakkal nem járó támadást (kisebb lopásoknál) csak úgy lehet megelőzni, ha az nem veszélyezteti a tolvaj életét, mondta dr. Gáll Ferenc ügyvéd.

Sokszor riasztottak már el a tolvajokat, de olyan esettel is találkoztak, amikor emberéletet mentettek, és sajnos olyannal is, amikor már csak az elhunytat találták meg kihűlve a hóban. Arra kérik a tanyák tulajdonosait, hogy az épület falán tüntessék fel a helyrajzi számot, így ugyanis, ha rendőrt vagy mentőt kell riasztani, pontos címet tudnak megadni, akik GPS-el hamar oda érnek, míg ha nem tudják megmondani a helyrajzi számot, akkor órák is eltelhetnek, mire megtalálják a helyszínt. Az elmúlt hónapban, sárgabarack érésénél volt nagyobb lopásról bejelentés. Az önvédelemnek is van határa Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd szerint a sértett mindig hátrányban van az elkövetőkkel szemben, hiszen a betörő dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, míg a megtámadott felkészületlen. Az ügyvéd szerint azonban hazánkban nincs kialakult kultúrája az önvédelemnek, emiatt a jogalkalmazásnál nagyon résen kell lenni, hogy ne lehessen vele visszaélni.

A jogos védelem szabályozása nem csak a Btk.-ban változott lényegesen (2013-ban), hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához. De, a jogos önvédelemnek is vannak korlátai, például nem vehető igénybe megtorlásként, nem szabad kiprovokálni a támadást, nem alkalmazható kisgyermekkel vagy súlyosan mozgáskorlátozott személlyel szemben.

Az erőszakkal nem járó támadást (kisebb lopásoknál) csak úgy lehet megelőzni, ha az nem veszélyezteti a tolvaj életét, mondta dr. Gáll Ferenc ügyvéd. Szeptember elején indul a szüreti időszak, azonban van, ahol a tolvajok már „megszedték” magukat -->