Új életet adnak a legnagyobb holtágnak

Barkúti Balázs „gemencológusnál” kevesen ismerik jobban a környéket. Ő a szomszédos Vén-Duna partján lévő Bárka Vendégház tulajdonosa. Nekik is vannak saját kenujaik, de ott található a nemzeti park kenuflottája is. Megtudtuk tőle, hogy évek óta téma az alacsony vízállásnál járhatatlan, algás, büdös vizű holtág felfrissítése, alkalmassá tétele a jelenleginél gyakoribb vízi túrázásra.

Ezt erősítette meg Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának vezetője is. Elmondta, 2012-ben kezdődött a mostani folyamat: tervezés, tanulmánykészítés, az engedélyek beszerzése, közbeszerzés indítása... A héten eltávolítják a munkát akadályozó fák, bokrok, tuskók egy részét, s valószínűleg szeptember első hetében indul a kotrás. Ha a vízállás és az időjárás nem támaszt akadályt, még az idén szeretnék befejezni a munkát. Arra számítanak, hogy másfél méterrel alacsonyabb vízállás is elég lesz ahhoz, hogy befolyjon a víz a holtágba. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ötven évvel ezelőtti állapot áll helyre, amit hosszú évtizedekre szeretnének megőrizni - mondta Parrag Tibor. A beavatkozástól azt is várják, hogy több közeli holtág, fok is profitál belőle.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A gyönyörű környezet alkalmas a különböző növények, állatok elszaporodására, s vízi túrázásra is (Fotó: DDNP)
[/caption]

A Rezéti-Duna pillanatnyilag abban az állapotban van, hogy beavatkozás nélkül pár éven belül a felső szakasza teljesen elzáródhatna. Ennek oka, hogy másfél évszázada a kanyarulat levágásával a Duna hossza megrövidült, és a főmederben a víz folyása felgyorsult. Most a Duna a főmedret folyamatosan mélyíti, az árvizeknél pedig a hosszú, így lassabb folyású mellékágat feltölti.

Az élőhelyrevitalizáció során a lerakott hordalékot, elsősorban homokot kotorják ki a leginkább feltöltődött 3 kilométer hosszú befolyó szakaszon. A mellékágból mintegy 200 ezer köbméter hordalékot távolítanak el, ezzel a meder jelenlegi küszöbszintjét – vagyis azt a szintet, amelyen a folyó vize már keresztül tud folyni – olyan mértékben csökkentik, hogy a Duna vize nemcsak a mostani 300 centiméteres bajai vízállásnál, hanem már 100 centiméter körül is befolyhasson a mellékágba.

A kotrás befejeztével várható, hogy az újonnan kialakított partrészen ismét megtelepszik majd a fűz. A biztonságos munkavégzés érdekében szükség lesz arra, hogy a kivitelezés idejére a mellékág látogatását korlátozzák. Az élőhelyrevitalizáció után a Rezéti-Duna evezős vízi járművekkel ismét látogatható lesz, sőt a küszöbszint süllyesztésének hála, az év sokkal hosszabb időszakában lehet majd keresztülevezni rajta, mint most.
A kotrás természetesen nem szünteti meg a mellékág feltöltődését kiváltó fő okot, vagyis a kanyarulat átvágását, de középtávon kezelni tudja a feliszapolódás problémáját, és ad pár újabb évtizedet a Rezéti-Dunának – mondta Parrag Tibor.

Ez a leghosszabb

A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna a régióban a Duna leghosszabb mellékága, aminek ma még mind az alsó, mind a felső vége élő kapcsolatban van a főmederrel. A ma már csak 30-50 méter széles, gyakran félig kiszáradó meder másfél évszázada még a Duna fő medre volt, amit a kanyarulat levágása indított el a feltöltődés útján. A szabályozást követően a mellék- és holtágak ma is feltöltődnek, viszont újak kialakulására már nincs lehetőség. Nélkülözhetetlenné vált a beavatkozás annak érdekében, hogy a jövőben is legyen mellékág a hullámtéren, és hogy a lassú folyású vízhez köthető fajok továbbra is megtalálják az életfeltételeiket.