Ismét divatos a nézet, hogy az a legegészségesebb, amit az ember maga készít

Mutasd az éléskamrádat, és megmondom, milyen háziasszony vagy – mondták a nagyanyáink. Aztán eltelt pár évtized, és a nagy egyenjogúság éveiben nem igazán volt divat a házi lekvár vagy a szörp készítése. Kellett néhány „élelmiszer-botrányos” év, hogy ismét divatba kerüljön az a nézet, hogy az a legegészségesebb étel, amit az ember maga készít. Sok háziasszony azzal hárítja el a lekvárkészítés feladatát, hogy minek bajlódjon vele, amikor a boltban is meg lehet vásárolni. [caption id="" align="alignleft" width="650"] Akár kicsiben, akár nagyban készül, a saját befőzésű lekvárról tudni lehet, hogy pontosan mit tartalmaz (Fotó: TN archív)
[/caption]

A jobb minőségű dzsemek, befőttek drágák, és az ember nem tudja, milyen tartósítószereket tettek bele. Aki már egyszer is befőzött, az tudja, milyen jó érzés ősszel vagy télen elővenni a kamrából a nyár ízeit őrző üvegeket. Az eperlekvár készítésének most jött el az ideje. A faddi Venyige Szövetkezetben már három hete árulják a szabadföldi epret, Bényi András, a szövetkezet egyik tagja elmondta, mindig ügyeltek arra, hogy a legolcsóbbak legyenek a megyében, így ők 800 forintos kilós áron kezdtek és most 600 forintot kérnek kilójáért. – Közepes év volt az idei, nagy termésre nem számítottunk, de az elmúlt héten a kánikulai meleg „összetolta” a különböző fajtákat. Így pár napon belül be is fejezzük a szedést és az árusítást, mondta Bényi András. Faddon a modernebb mediterrán fajták helyett inkább a régi magyar fajtákat termelik, ez utóbbiak ugyan nem olyan mutatósak, de sokkal ízletesebbek az újabb fajtáknál. Faddra egyébként még a környező megyékből is jönnek vásárolni, összegyűjtve az igényeket.

A bátaszéki Nagy Vencelné minden évben készít otthon lekvárt, dzsemet, befőttet, savanyúságot. – Ami az udvarban megterem, abból teszünk el télire – mondta a háromgyermekes édesanya. – A meggyből, málnából, ribizliből nem csak lekvár, de szörp is készül. Igyekszem minimális tartósítószert használni, a befőtteket dunsztolom, úgy konzerválom. A két nagylányom is sokat segít, felcímkézzük, díszítjük az üveget. Két hét és érik a korai sárgabarack, az őszibarack, és megjelenik a piacon a nyári alma – így hát érdemes a befőzésről általában is beszélni. Noha mindenkinek van egy jó receptje, amit a mamájától, édesanyjától örökölt, az abban álló cukormennyiség nem szigorú törvény, amit mindenképpen meg kell tartani. Csökkenthetjük, de mivel a cukor nemcsak édesít, hanem konzervál is, ha kevesebbet használunk belőle, akkor növelnünk kell a gőzölési időt vagy a tartósítószer mennyiségét. Konzerválószerként a szalicilt vagy a benzoesavas nátriumot szokták alkalmazni, az egészségre egyik sem ártalmas.

Aki idegenkedik ezektől a tartósítószerektől, annak azt ajánljuk, hogy ne keverje el az egész befőzendő mennyiséggel, hanem csak a lekvár tetejére tegyen belőle. Ezt ugyanis felbontáskor el lehet távolítani az üvegből. A befőzésnél mindig figyeljünk a zselépor csomagolásán feltüntetett adagolás ajánlására. A javaslatot érdemes betartani, ugyanis ha túl sokáig főzzük a keveréket, az könnyen elveszítheti a zselésítő hatását. Fontos az is, hogy a habot gondosan távolítsuk el. A lekvárt, befőttet mindig forrón töltsük az üvegekbe.