Kémközpontokban cseréltek gazdát az információk

A második világháborúval kapcsolatos elemzések, publicisztikák, kiadványok könyvtárakat töltenek meg. Ezen témakörön belül kap egyre nagyobb szerepet kap a diplomácia és az információ, mint új tudományterület. Ennek a területnek a kiváló ismerője, Kun Miklós tartott előadást kedden délután Szekszárdon, a  Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében. 

A Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő a Kultúrkortyok Szabadegyetem keretében osztott meg érdekfeszítő ismereteket a második világégés idejéből. A neves vendéget és előadását – Katonai és politikai hírszerzés a második világháborúban – Gödrei Zoltán, az intézmény  kommunikációs osztályvezetője ajánlotta a közönség figyelmébe.

Titkos tárgyalások zajlottak a semleges országokban 

Mint arra Kun Miklós rámutatott, ekkoriban – azaz 1939 és 1945 között – dörögtek az ágyúk, embertömegek vesztették életüket, viszont a semleges országokban – főképpen a nagykövetségek, a külföldiek alkotta kolóniák közreműködésével – zajlottak a titkos tárgyalások, az ellenfelek között is. Európában, néhány más ország mellett, Svájc, Svédország, Törökország és Portugália őrizhette meg kívülállását. Főleg az utóbbi állam fővárosa, Lisszabon volt az a helyszín, mely egyaránt terepe volt a két, egymással szemben álló tömb titkos diplomáciai játszmáinak. Ebből a szempontból valóságos kémközpontnak számított, ahonnan ide is, oda is mentek az információk. 

Ugyancsak a kémek országának lehetett tekinteni ebben az időszakban Törökországot is. A volt fővárosban, Isztambulban, Szent-Györgyi Albert Nobel -díjas, világhírű magyar tudós – a kormány megbízásából – 1943. februárjában folytatott titkos tárgyalásokat a szövetségesekkel a háborúból való esetleges kiugrás lehetőségéről. Ám – mint az ismeretes – a már ekkor érvényesülő nagyhatalmi szempontok miatt nem járt, nem is járhatott sikerrel.