Ősztől új tantárgy

2020.07.16. 06:00

Ahol a füzet és a toll már felesleges

Nem eszközt, hanem újfajta gondolkodásmódot tanítanak a digitális kultúra órán.

Csókás Adrienn

Forrás: Shutterstock

Digitális kultúra néven új tantárgy debütál szeptemberben az általános és középiskolákban. Az informatika helyébe lépő, izgalmas új tantárgy keretében az ötödikesek már robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, kilencedikben pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek a gyerekek.

Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák, a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át az új tantervi szabályozás értelmében.

– Nem pusztán az elnevezés lett más, a tananyag változása olyan mértékű, hogy teljesen új tankönyvsorozat készül az általános iskola 3. osztályától a gimnáziumok 11. évfolyamáig. Ebből eddig – a kerettantervek bevezetésének üteméhez igazodva – az ötödikes és a kilencedikes tankönyv készült el, de már megkezdődött a hatodikos és tizedikes tankönyvek tervezése is – magyarázta a Magyar Nemzetnek Farkas Csaba tananyagfejlesztő.

Mint mondja, a digitális átalakulás komoly kihívást jelent minden ország oktatási rendszerének. Ahhoz ugyanis, hogy a tanulók sikeresen érvényesüljenek a társadalmi életben és megfeleljenek a gazdaság munkaerőpiaci elvárásainak, el kell sajátítaniuk a felmerülő problémák digitális eszközökkel történő megoldását. Ráadásul miközben a szakmák átalakulnak, folyamatosan jelennek meg olyan új, digitális eszközöket használó munkahelyek, amelyekről korábban még csak elképzelésünk sem volt. A digitális átalakulásnak van egy kulturális vonzata is:

megváltoztatta szókincsünket, befolyásolja életmódunkat, kommunikációs kultúránkat.

Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák).

– A 2013-as kerettantervekben a problémamegoldás, különösen az algoritmizálás-kódolás témaköre, háttérbe szorult. Pedig éppen ez az a terület, amely fejleszti a logikus gondolkodást, a kreativitást, az együttműködést, a problémák digitális eszközökkel való megoldását, illetve megkönnyíti elvárásaink megfogalmazását az informatikus szakemberek részére. A legfontosabb változás az új tankönyvekben ezért az algoritmizálás-kódolás témakörének megerősítése, továbbá az információs technológiák hangsúlyosabb megjelenítése – fogalmazott a szakember, hozzátéve: fókuszba kerül a „tevékenykedtetés” módszere, vagyis a gyerekek nem a számítógép előtt ülnek és programsorokat írnak, hanem játszva-kísérletezve tanulnak, alsó tagozaton például padlórobotok segítségével.

– A cél az, hogy a tanuló a formai leírás helyett a tartalomra koncentráljon, a kreatív gondolkodása fejlődjön. Csak a kilencedikes tankönyvben találkoznak először a diákok „hagyományos” programozási eszközökkel, de ott is egy könnyen kezelhető, az iparban és az oktatásban elterjedt programozási nyelvet ismernek meg – hangsúlyozza Farkas Csaba.

A szakember konkrét feladatokat is említett, az ötödikesek például megtanítanak az órán egy robotot arra, hogyan találjon ki a labirintusból, vezérlőeszközöket taníthatnak kő-papír-ollót játszani, bemutatót készítenek a Kis Göncölről és a marathóni csatáról, útvonalat terveznek az internet segítségével, emellett megtanulják azt is, hogyan járjanak el internetes zaklatás esetén.

Kilencedikben a diákok többek között körlevelet írnak a felvételi vizsga eredményéről, tanulmányt készítenek Budapestről, videót állítanak össze a gesztenyefa virágzásáról, optikai csalódásokat ábrázolnak, elkészítik a BKK logóját, programot írnak a magasabb fokú egyenletek megoldásához, weblapot készítenek egy kutyafajta bemutatásához, elemzik saját osztályuk statisztikai adatait és diagramon ábrázolják a Föld népességének változását – mutatja be a tankönyvben szereplő gyakorlatokat a fejlesztő.

Nagyon fontos változtatás lesz a korábbiakhoz képest, hogy a tankönyvekben

az elméleti háttér kicsit visszaszorul, legalábbis csak az adott feladathoz kapcsolódóan, és csupán a szükséges mértékben jelenik meg.

– A tanítási órákon a gyerekek hétköznapi környezetükből származó vagy iskolai problémákhoz kapcsolódó feladatokkal dolgoznak, a füzet és a toll használata – hagyományos értelemben – fölösleges. Így az elméleti összefoglaló rész olvasmányszerűen a tankönyvek végére került, a tanmenetekben erre külön óraszám nem is fog megjelenni – hangsúlyozta Farkas Csaba, kiemelve: nem eszközt, hanem gondolkodásmódot kell tanítani. Ezért amennyire lehetséges, a tankönyvekben a szöveg megfogalmazása szoftverfüggetlen vagy éppen többféle szoftvert mutat be párhuzamosan, illetve online szoftvermegoldást is szerepeltet. – Egy másik fontos elvárás, hogy a diákok aktív tudást szerezzenek, tehát gyakorlati példákon át ismerkednek meg a tantervi elemekkel, és alapozás után a témaközi, a tantárgyközi és a projektjellegű feladatok fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak – mutatott rá a szakember.

A kész tankönyvek a Tankönyvkatalógus oldalon elérhetők digitálisan is, így a tanárok már a nyár folyamán megismerkedhetnek vele. A weboldalról hamarosan letölthetők lesznek a mintapéldák és a kitűzött feladatok megoldásához szükséges forrásállományok is, ami a tankönyvek közvetlen tanórai használatát segíti – fűzte hozzá Farkas Csaba.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!