Digitália

2024.02.26. 06:00

Létezhet egy másik világ? A miénk tükörképe?

Bejelentették az elméletet, hogy a sötét anyag egy másik világ, a „sötét tükör univerzum”.

MW

Forrás: Shutterstock

Fotó: AstroStar

A titokzatos sötét anyagról a legtöbb fizikus ma már úgy gondolja, hogy az alkotja az univerzum nagy részét, s miközben teljesen észlelhetetlen marad, gravitációs hatásokat fejt ki a normál anyagra.

Bár a sötét anyag nagy hatással van az univerzum állapotára, például a galaxisok kialakulására, mégsem lép kölcsönhatásba más anyagokkal és nem látható szabad szemmel, ezért rejtélyek övezik. Vannak olyan elméletek, amelyek inkább azt vallják, hogy eleve nem is létezik.

Egy újonnan publikált tanulmány különös elméletet vet fel: szerintük

a sötét anyag valójában egy másik univerzum, amely világunk tükörképe.

A sötét anyag titokzatos, ismeretlen anyag, amely úgy tűnik, hogy a világegyetem teljes tömegének nagy részét alkotja: minden kilogramm normál anyagra nagyjából 5 kilogramm sötét anyag jut. Nem lép kölcsönhatásba a fénnyel vagy a normál anyagokkal. Létezését a tudósok csak finom gravitációs hatásából, például a csillagok mozgásból a galaxisokon belül, vagy a szupernagy struktúrák növekedéséből tudják kimutatni.

Az új elméletet felállító kutatók azt gondolják, hogy a normál anyagban végbemenő minden fizikai interakciónak van egy tükre a sötét anyag világában. Ez egy újfajta szimmetria lenne a természetben, amely végre összekötné a normál és a sötét anyag világát – vallják.

A Chicagói Egyetem Enrico Fermi Intézetének kutatócsoportja szerint két furcsa egybeesés található az univerzumban.

Az első egybeesés az, hogy a normál és a sötét anyag mennyisége az univerzumban csaknem azonos. Becslések szerint a sötét anyag mennyisége körülbelül ötszöröse a normál anyagénak, de a sötét energia az univerzum összes tömegének és energiájának körülbelül 70 százalékát teszi ki, és a sötét anyag és a normál anyag összességében kisebb részét alkotják, mintegy 30 százalékot, ami nem nagy különbség az asztrofizika világában.

A második egybeesés, hogy az atomokat alkotó neutronok és protonok tömege csaknem azonos. A közönséges látható anyag atomjai egy atommagból és a körülötte keringő elektronokból állnak, az atommag pedig neutronokból és protonokból áll, amelyek körülbelül egyenlő tömegűek. Ha a neutron és a proton tömege jelentősen eltérne, az atom gyorsan instabillá válna és összeomlana, szabadon lebegő neutront hagyva maga után.

A kutatócsoport azt állítja:

A közönséges anyagban minden fizikai interakciónak lehet egy tükre a sötét anyag világáról, amely tükrözi azt.

Szerintük a legtöbb sötét anyag neutronok egyszerű óceánjaként létezik. Más szóval, a kutatócsoport azt sugallja, hogy a sötét anyag protonjai a normál anyagétól eltérő forgatókönyv szerint párologhatnak el, és a „sötét anyag neutrontengere” lehet a jelenleg sötét anyagként ismert objektumok valósága.

A korai univerzumban az első elemek a közönséges anyag nukleoszintézisével jöttek létre. Ha a kutatócsoport által javasolt elmélet helytálló, a nukleoszintézis ugyanúgy végbemenne egy sötét anyagból álló, tükrözött világban. Az univerzum kezdetének kaotikus időszakában a két világ találkozhatott és hatással lehetett egymásra.

Bár a tanulmányt nem vizsgálták felül, remélhetőleg a jövőbeli kutatások képesek lesznek igazolni a sötét anyaggal teli, tükrözött világ merész elméletét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!