Életmód

2009.05.21. 17:22

Csak megyünk, együtt a tömeggel

Divatos ruhákat hordunk, slágereket éneklünk, igyekszünk megfelelni a társadalmi elvárásoknak, eladunk a tőzsdén ha mindenki elad, veszünk ha mindenki vesz – ez a csordaszellem. Életünk minden területét behálózza, kibújni alóla - szinte - evolúciós próbatétel.

BAMA

A csoportnyomás, a csordaszellem lényegében már megint egy olyan dolog, amely a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe. Tüntetések, lázongások a világ számos pontján, eluralkodó kilátástalanság, és az ilyen időkben felerősödő szélsőséges nézetek felbukkanása – ezekkel találkozunk nap, mint nap. Szembe menni a tömeggel mindig a nagy siker esélyét rejti magában, de legtöbbször csak kevesen vállalják fel az ezzel járó kockázatot: az esetleges társadalmi kirekesztést.

Csapatra vagyunk kódolva

Számtalan, különböző témában végzett kísérlet bebizonyította már, hogy a csordaszellem olyan evolúciós tulajdonság, amely születésétől fogva az emberi viselkedést is meghatározza. Ez tulajdonképpen a túlélésünket szolgálja, hiszen csapatban mindig nagyobb biztonságban van az élőlény, mint egyedül. Az ősember csapatban könnyebben ejtette el zsákmányát és védte meg otthonát, a mai homo sapiens könnyebben jut előrébb a társadalmi ranglétrán. Ezért követjük a divatot, ezért gyűjtünk magunk köré barátokat, ezért járunk önsegítő csoportokba: mert egyedül minden sokkal nehezebb. Ugyanez az elv befolyásolja azt is, miért jellemző a szélsőséges nézetek eluralkodása a nehéz időkben.

Ezt a tudomány két oldalról is bebizonyította: Egyrészt akinek nincs saját véleménye (vagy az nem markáns), könnyebben áll olyan csoport mellé, amely határozott nézetet vall. Ezt már óvodás csoportokban végzett kísérletekkel is alátámasztották. Másrészt amint az ember valamilyen veszélyhelyzetet érzékel, az agya pánik-üzemmódba kapcsol át. Ilyenkor nem a racionális gondolkodás kerekedik felül, hanem a túlélés ösztöne. Ez pedig azzal jár, hogy bármily hülyeségnek is tűnik a védelmet nyújtó csoport elhatározása, mi azt követjük. Ez tökéletesen megfigyelhető például a tőzsdei fekete napokon, amikor egyetlen negatív pletyka óriási árfolyam-zuhanásokat eredményezhet – az emberek nem tudják mi okból, de kockázatcsökkentési elvből inkább maguk is túladnak részvényeiken. (Ez történt tulajdonképpen a mostani tőzsdeválságban is, és a pánik önmagát generálta.) De ugyanez volt a helyzet a holokauszt idején is, és most is a cigány-üldözéssel kapcsolatban.

Mindig kell egy bűnbak is

Kurt Lewin szerint a fontos döntések mindig csoportban dőlnek el. A pszichológus az elsők között volt, aki a csoportdinamikával foglalkozott. Szerinte egy csoport tagjai nem csak a közös véleményt formálhatják, hanem a csoport is formálja a tagok véleményét. Ha a tagok nem idomulnának egymáshoz, az a kizárásukat jelentené. Ez a kizárás pedig szituációtól függően mindig veszélyhelyzetet jelent. Ennek köszönhető az is, hogy mindig kell egy bűnbak, aki a balhét elviszi.

Aki szembe megy a tömeggel

Mindig vannak persze olyanok, akik a csoportnyomással nem törődve kiállnak saját véleményükért akkor is, ha ezzel jelentős kockázatot vállalnak. Ilyen volt például Charles Darwin, akinek evolúció-elmélete felbolygatta a világot, vagy Oskar Schindler, aki közel 1200 zsidó életét mentette meg saját biztonságát kockáztatva. Akik megpróbálták és belebuktak, azokról sosem szól egyetlen történet sem... De ha soha senki nem venne nagy levegőt és fordulna háttal a tömegnek ha az rossz irányba halad, azt sem tudnánk hogyan lett az amőbából fáról lemászó majom, és nem menekült volna meg 1200 ártatlan 1943-ban Lengyelországban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!