Életet adni sosem késő! - Szülés 40 felett

Határozott üzletasszony. Egy külkereskedelmi cég feje. Sportos megjelenés, egyszerű rövid haj, mosolygós szemek. Király Éva energikusan, bár felemás cipőben bicegett elém, mikor bekopogtam irodája ajtaján.

– Mi történt a lábaddal?
– Korcsolyázni voltunk a lányommal… és elestem. A bokám két helyen is eltört, műteni kellett, gipszben van. Csak a férjem cipőjében férek el. Sajnálom, hogy az idei sítúránk így elmarad.
– Ilyen sportosan élsz?
– Nem mindig volt ez így. Mikor az első házasságom tönkrement, úgy gondoltam, hogy a rengeteg munka mellett jót tesz az aktív pihenés. Elkezdtem síelni, vitorlázni, és hát abban reménykedtem, hogy az új ismerősök között társra is találok. Persze nem így történt. A férjem csak a pálya széléről nézi, hogy síelünk Annával, vagy a partról, hogy vitorlázunk. Nem rajong ezekért a sportokért.
– Szóval, megtaláltad…
– Nem rögtön. Válásom után hosszú ideig voltam egyedül. Ennek ellenére azért mindig úgy gondoltam, hogy lesz gyerekem, de ahogy múltak az évek, egyre inkább letettem róla. Beletörődtem, hogy nem lesz. Ráadásul volt egy elfuserált terhességem tele orvosi műhibával, műtétekkel, még az első házasságom idején. Maradt egy rossz érzés bennem, hogy nekem talán nem is sikerülhet. Már harminckilenc éves voltam, mikor a férjemmel találkoztunk. Neki már van egy nagylánya. És akkor felvetődött, mi lenne, ha… Kicsit aggódtam, hogy nem fog menni, de pár hónap alatt sikerült teherbe esnem.

– Drukkoltál, hogy minden rendben menjen? Izgultál?
– Érdekes módon nem. Alapvetően nem vagyok szorongós. Optimista alkat vagyok. Helyettem a nőgyógyászom aggódott, aki legszívesebben otthon tartott volna – már a koromnál fogva is – veszélyeztetett terhesként. De az élet nem áll meg. Akkoriban egy magyar–angol vegyesvállalatnál dolgoztam, és emlékszem, Hongkongban mondtam meg a főnökömnek, hogy jön a baba. Az eszembe sem jutott, hogy kiszálljak a munkámból. Lazán vettem az akadályokat. Szó szerint. Novemberre vártuk a babát. A férjem születésnapja októberben van. Vendégeket vártunk, de még le kellett szaladnom a boltba. Hogy lerövidítsem az utat, átmásztam a kerítésen.

Éva arca a mosolyból hirtelen komorrá válik.
– Azért a szülés nem volt olyen egyszerű. Épp egy fontos tárgyalásom volt aznap. Mondtam a többieknek, hogy rutinvizsgálatra megyek a Margit Kórházba, lehet, hogy késni fogok. Két hét volt még a szülésig. Megnézték a gyerek szívhangját, és… nem volt rendben. Azonnal tolóágyra tettek, nagy sürgés-forgás támadt körülöttem, egyik vizsgálóból a másikba toltak. Azt hittem, beleőrülök. Végül éjjel egykor, császárral megszületett Anna. 2 kiló 45 dekás, 45 centiméteres, kicsi, de arányos, gyönyörű baba volt. Mint kiderült, elmeszesedett a méhlepény. Hát bizony terhességem előtt bűnös életet éltem, dohányoztam… és a korom is közrejátszott. Második gyereket nem mertem vállalni.
– És aztán? Hazamentetek a kórházból…
– Mivel a férjemnek már volt rutinja „gyerekből”, rengeteget segített. Õ fürdette, öltöztette Annát. Lezserebben tudta és tudja a mai napig kezelni a gyereknevelést. Én rengeteget aggódom, ezért aztán mindig akkor történik valami, mikor velem van a gyerek. Egyszer, még totyogós volt, séta közben bedugta a fejét egy kerítésen és beszorult. Kétéves korában pedig egy stégen kirántotta a kezét az enyémből és beugrott a Balatonba. Rögtön eltűnt a zavaros vízben. Azt hittem, szörnyethalok. Pár másodperc múlva felbukkant, és még csak meg sem ijedt. Talán nem lennék ennyire izgulós, ha korábban szültem volna. Ki tudja?
– És a munka?
– Hároméves volt Anna, mikor váltottam. Ezt a céget is én vezetem, de kegyetlenül nehéz időket éltünk meg, amíg pici volt. Sokszor a férjem vigyázott rá, míg én üzleti vacsorákra jártam. Kiöltözve és összeszorult szívvel indultam el otthonról majd minden este. Mi soha nem passzoltuk le a gyereket nagymamának, bébiszittereknek. Szeretünk minél több időt tölteni vele. Ma már üzleti utakat sem vállalok. Én már kiszórakoztam, kiutaztam magam, és úgy tudom szervezni az életem, hogy Annának sok időt, törődést adhassak. Ezt fiatalabb koromban nem engedhettem volna meg magamnak. Ezért úgy gondolom, jókor szültem. Csak egyet bánok, hogy Annának nem lett kistestvére.

Nem csak 35 fölöttieknek!

Terhesség előtt
- Méregteleníts, sportolj és élj egészségesen!
– Még a tervezés időszakában válassz magadnak nőgyógyászt, akivel folyamatosan tartod a kapcsolatot.
– Hagyj fel a védekezéssel legalább három hónappal a tervezett fogantatás előtt.
– Menj el nőgyógyászati szűrésre.
– Szokj le a dohányzásról, az alkohol-fogyasztásról, és próbálj meg egészségesen élni.
– Kezdd el a kismama-vitamin szedését. Beszéld meg orvosoddal, melyiket!

Terhesség idején
– Végezd el a gyorstesztet. (Patikában kapható.)
– Ha a teszt pozitív, menj el orvosodhoz, hogy megerősítse az eredményt.
– Jelentkezz a terhesgondozóban és váltsd ki a terhesgondozási kiskönyvedet.
– Végeztesd el a belgyógyászati szűrővizsgálatokat: EKG, laborvizsgálatok, fogászat stb.
– Járj el rendszeresen a nőgyógyászati kontrollvizsgálatokra. (A 28. hétig általában négyhetente, a 36. hétig kéthetente, utána a szülésig hetente.)
– Menj el az ajánlott ultrahangvizsgálatokra. (Általában négy ultrahangvizsgálatot javasolnak: a 8., a 18., a 28. és a 38. terhességi héten.)
– Vegyél részt AFP-szűrésen. (Az alfa-fetoproteinnek nevezett fehérjét a terhesség 16. hetében mérik az anyai vérben. Nem megfelelő mennyisége a magzat gerinc- és idegrendszeri rendellenességeire utalhat. Az AFP jelentőségét egyre inkább háttérbe szorítja a széles körben alkalmazott ultrahangszűrés.)