2011.10.24. 13:11
Üres ólban nem röfög a disznó
Évről évre csökken a hazai sertésállomány, az állattartók már régóta kongatják a vészharangot. A nagyobb telepek korszerűsítése, és a háztáji megerősítése lehet a kiút.
Tény, hogy a hazai sertésállomány ma alig haladja meg a 3 milliót, pedig a rendszerváltás előtt még tízmillióval számoltak. A tulajdonosi arány is megváltozott. Az egyéni gazdálkodók részesedése tavaly, – a nagy telepekhez képest, – ötvenről harminc százalékra esett a tíz évvel azelőtti szinthez képest. Az ágazatban foglalkoztatottak száma pedig harmadára csökkent.
Ennek a vidék népességének és népességmegtartó erejének csökkenésétől kezdve a hiányos infrastruktúráig, számos oka van – mondta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Országos Mezőgazdasási és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) szakmai tanácskozásán.
Az is elhangzott, a részben elavult mezőgazdasági technológia és szaktudás jellemzi a hazai vidéket. Hiányzik a feldolgozó,- a tároló-, és hűtőkapacitás, ami hátráltatja a termelést. Pedig a házi sertéstartás számos előnyt nyújt, a közvetlen gazdasági haszon mellett, mondta Németh Antal. A háztáji sertéstartás elterjedését ismét segíteni kellene, tette hozzá az elnök.
Holacsek József Bátaszéken évtizedeken keresztül tartott sertést, háztájiban. A munkahely mellett a család évente négy-öt disznót is nevelt, de ahogyan emelkedett a takarmány és a táp ára, valamint esett a felvásárlási ár, felszámolták az állattartást.
– Most is van két disznó az ólban, augusztusban vettem ezeket, úgy 90-100 kilósan. December elején majd levágom, szeretjük a házisonkát, hurkát, kolbászt, szalámit, ennyi a család igénye, de úgy mint régen, a malacokat felhizlalva, soha többet nem vállalnám – mondta a családfő.
A malac háromszor többe kerül, mint a készen vett hízó, hiszen malactápot kell venni neki, az állatorvos, a gyógyszerek is sokba kerülnek. A nyáron vett hízó darabja negyvenezerbe került, és ezek már megeszik a ház körüli hulladékot is, így levágásig nem kell sokat költeni rájuk.
A Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója Soltész Gyula úgy véli, ma az tud versenyképesen termelni, aki korszerűsíteni tudta a telepét. Nakon az egymilliárd forintos beruházás terhe 2016-ig nyomja a vállát a tulajdonosoknak, de ha ez nem lett volna, nem tudnának olyan minőséget (60 százalékos színhús kihozatal), minimális ráfordítással (naponta 900 grammos testtömeg gyarapodás) megoldani, mint most.
Az ágazatot sújtó problémákról a Tolnai Népújság október 25-i számának 5. oldalán bővebben is olvashat!
