A méhészek elkeseredtek

Úsznak a földek a Sárközben, mondta Kovács István bátaszéki gazdálkodó, aki húsvét után éppen a földjeit járta körbe.
– Az őszi vetések itt mind kipusztulnak. Ha most azonnal elállna az eső, akkor talán még tervezhetnénk egy kései tavaszi vetést, de így annak is örülünk, ha megússzuk ennyivel. Ahol nem áll a víz, a búza gyomirtását ott sem tudtuk még megoldani, mert traktorral nem lehet rámenni a földekre. [caption id="" align="alignleft" width="334"] A földekre ott sem lehet rámenni, ahol nincs belvíz. A Sárközben viszont úsznak a földek. Képünk illusztráció (Fotó: M.D.)
[/caption]

A kölesdi Varga András, aki a gabonatermelők megyei választmányának az elnöke nem látja ennyire borúsan a helyzetet. Szerinte, a rossz idő „segít” abban, hogy a termelők ne idejekorán vessék el a kukoricát és a napraforgót. Nem akkora tragédia, ha a tavaszi vetés elcsúszik a hónap végére vagy május elejére. Volt már erre példa, és nem volt rossz az az év, mondta a szakember. Igaz, a kései vetésnél a munkát sokkal átgondoltabban kell szervezni. Ott, ahol nincs belvíz, rendelkeznek olyan kapacitással a gazdálkodók, hogy ne okozzon gondot a csúszás – véli Varga András.

A méhészek viszont a bizonytalanság miatt elkeseredettek, mondta Nagyernyei Attila, a megyei egyesület elnöke. Kérdés, hogy az akác mennyire sérült a március 16-i mínusz 10 fokos hidegben, de még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy a méhek nem tudnak kirepülni a kaptárakból.

– Vészhelyzet van – mondta Nagyernyei Attila, a bezártság megviseli a méheket, másrészt az élelemhiány okoz gondot. Tisztulniuk kellene a rovaroknak, szenvednek a bélsártól, de a hideg, esős időben nem tudnak kirepülni. Közben a mogyoró és a barka elvirágzott, erről gyűjteni nem tudtak. Éhesek a méhek, amin segíthet a cukorlepény. Az is gond, hogy a fiasítás egyszer már elindult, majd a hideg miatt leállt. Méhészek rémálma az idei tavasz, mivel a méhek a fiasítást követően a 21. napra kelnek ki, majd ezt követően 10 nap után tudnak csak gyűjteni, kérdés, hogy az akácvirágzásra meg tudnak-e erősödni – mondta a szakember.

Persze kérdés az is, sérült-e az akác?! A rügypattanás után 40 nappal kezdődik a virágzás, a rügypattanásnak pedig még nyoma sincs. A természetet ugyanakkor nem kell félteni, hiszen ha kisütne a nap, „berobbanna” a meleg, akkor azonnal behozná a lemaradását. Ettől tartanak a méhészek is, mert ha így lesz, akkor az akácvirágzásról lemaradnak az új méhek, hiszen a kaptárakban a generációváltást nem lehet felgyorsítani.

Az elmúlt 20 évben ilyen hideg március nem volt

Az idén márciusban 131 milliméternyi csapadék hullott, mondta dr. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatóhelyettese. Ebből 70 egy hét alatt esett, március 24-től 31-ig. A 31 napból tizenháromban fordult elő fagy, a hónap átlaghőmérséklete plusz 4 fok volt. Ezzel az elmúlt húsz év leghidegebb és legcsapadékosabb márciusán vagyunk túl. Egy átlagos márciusban 30 mm a várható csapadék. Tavaly 1 mm esett, 2008-ban 56 mm, eddig ez az év volt a csúcstartó. Az átlagos havi hőmérséklet 8 fok, tavaly 11 fok volt, idén 4. Eddig a leghűvösebb március 2006-ban volt 5,6 fokkal.

Áll a növényzet, nem virágoznak a fák

A gyümölcsfákkal talán nincs baj, mondta dr. Gabi Géza, hiszen bezárt rügyekkel érte a fákat március közepén a mínusz 10 fok. Két héten belül kiderül, mekkora a kár. Arra már most számítani lehet, hogy az őszibarackost tafrina, a kajszit, cseresznyést, meggyest monília ellen kell permetezni, ha lehet minél előbb. Az őszi vetésű búzát rozsdabetegségek és lisztharmat ellen kell védeni, ahogy rá lehet menni a földekre. A betegségek egyből pusztítanak, ahogy kijön a meleg idő. A szőlő metszését a legtöbben befejezték, úgy tűnik ezen a területen a legkisebb a kár.