Összefogva, mint a hangyák

Patay Vilmos Dombóváron él, húsz évig volt agrárkereskedő, négy évet dolgozott egy nyugat európai cégnél, mint régió vezető, jelenleg még országgyűlési képviselő, a következő ciklusban azonban már nem indul. Ilyen előzmények után választották meg az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé. Segítségével arra kerestük a választ, mi kell ahhoz, hogy a hazai gazdálkodók is sikeresek és elégedettek legyenek.

– Mindig nagyon érdekelt, mi az oka annak, hogy például Ausztriában sokkal jobban megéri gazdálkodni, állatot tartani, földet művelni, mint itthon – kezdte Patay Vilmos. – Kerestem a különbségek okát, a válaszokat, miért van az, hogy a magyar gazdák kiszolgáltatottabbak, és itthon a felvásárlási árak alacsonyabbak. Arra a megállapításra jutottam, hogy a piac mindenki számára egyforma, csak másként élnek a lehetőségekkel.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Patay Vilmost választották az Országos Szövetkezeti Tanács elnökének (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]Mint elmondta, az alacsonyabb árak abból is adódnak, hogy nálunk minden gazdálkodó saját maga igyekszik megalkudni a terményére, a felhizlalt sertésére, míg az unió fejlettebb országaiban szövetkeznek egymással a termelők. Az elsődleges szövetkezetekben a környékbeli gazdák – lehetnek tízen, százan, de akár több ezren is – állnak össze a közös értékesítésre és az alapanyagok beszerzésére. Együtt könnyebben érvényesítik az érdekeiket az árakban.

Az elsődleges szövetkezetek pedig az általuk alapított másodlagos szövetkezetekhez kapcsolódnak, ahol főleg piaci erőkiegyenlítés, közös feldolgozás és logisztikai szolgáltatás folyik. Ez még határokon átívelően is történhet. Például Nyugat-Európa három országának tejgazdaságai – dán, svéd és angliai termelők – közös szövetkezetben együtt lépnek fel a piacon. Így a mennyiséget (mindig azonosan jó minőségben) és az árakat együtt határozzák meg. Együtt könnyebb és olcsóbb kialakítani saját márkákat és azokkal a piacokon megjelenni, mintha mindenki külön-külön vívná a maga harcát.

– Többször elmondtam már, hogy Magyarországon is egy Raiffeisen típusú szövetkezetet kellene létrehozni, mint ahogy azt tették az osztrák gazdák – hangsúlyozta Patay Vilmos. Ott sorra alakultak közös beszerzésre, értékesítésre, majd országos hálózatuk lett, mögöttük egy közös pénzintézettel, mely hatalmasra nőtte ki magát (a vidék pénzforgalmának a 65 százalékát kezelik). Az elnök úgy tudja, hogy hazánkban még nem készült olyan fajta hatástanulmány, mely ennek megvalósítását vizsgálta volna.

A jelenlegi jogi helyzet sem erre ösztönző, hiányoznak ugyanis azok a törvényi szabályozások, melyek a szövetkezetek alapítására ösztönöznének. – És hát a szövetkezet, mint szó, sokáig hozzátapadt egy fogalomhoz (kolhoz), mely rossz érzéseket idézett fel a gazdálkodókban. Talán ez is az oka annak, hogy még mindig húzódzkodnak a termelők a "közöstől" – tette hozzá Patay Vilmos.

A Hangya Holding

Patay Vilmos elmondta, az elmúlt években sokat konzultált a különböző típusú szövetkezeti vezetőkkel – szociális-, coopos-, hangya típusú, lakás-, MOSZ, ipari- és iskolaszövetkezet –, így sikerült azokat a sajátosságokat együtt megfogalmazni, melyek minden szövetkezetnek az alapelvei. Ilyen például, az egy tag egy szavazat elve, a személyes részvétel (tag, és ott vezeti a számláját), a nyitottság (ki- és be lehet lépni), a különböző szövetkezetek együttműködése egymással. Alapítás alatt van a Hangya Szövetkezeti Holding, melynek feladata lesz, hogy összegyűjtse mind a 19 megyében a közös beszerzésre és értékesítésre létrehozott mintegy 300 szövetkezetet. Így, együtt az 1-2 millió tonna gabonát nyilván jobb áron, jobb feltételekkel lehet majd értékesíteni, mint esetenként a pár ezer tonnás mennyiséget, de vonatkozik majd ez a tejre, mézre, vágóbaromfira, tojásra és a többi termékre is.

Kapcsolat a kormánnyal

Az Országos Szövetkezeti Tanácsnak (OSZT) a tagjai a különböző gazdasági ágazatban működő szövetkezetek, ezeknek a vezetői, küldöttei választották meg tagjaik közül négy évre az elnököt Patay Vilmos személyében. Az OSZT fontos feladata a mindenkori kormánnyal a partneri kapcsolat fenntartása, és a szövetkezetekre vonatkozó kormányzati döntéseket véleményezi, pályázati, szabályozási javaslatokat terjeszt elő. A székhelye Budapest. Nagyon sok olyan tennivaló van, ami eddig nem lett kihasználva, és az idő is sürget, hiszen az uniós támogatási ciklus végéig (2020-ig) több olyan pályázati lehetőséggel is élni kell, melyre később már nem lesz alkalom, és ezek az új típusú agrár-, szociális-, foglalkoztatási-, valamint az iskolaszövetkezeteknél jelenthetnek sokat.