Sokan nem érnek rá pályázatokat figyelni

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A napraforgó és a kukorica vetése április 10. után kezdődik, de a talajt már most készítik rá (fotó: Mártonfai)
[/caption]

Hűvös és csapadékos volt a március. A gazdálkodók többsége már megvette a tavaszi vetésű vetőmagokat. A korai érésű, a kései fajta, az aszálytűrő, vagy az érzékenyebb, de magas terméshozamú – mind más feltételeket igényel. Gazdálkodó legyen a talpán, aki már most előre megmondja, milyen esztendő lesz az idei: száraz, csapadékos, forró vagy átlagos. Márpedig a különböző tulajdonságú vetőmagok más-más körülmények között tudják csak hozni a maximumot. Nagy felelősség van tehát a gazdálkodókon, akik előbb számolnak, csak aztán vetnek, a meglévő tapasztalatukra és szaktudásokra alapozva.

Gazdálkodói kézikönyv

Április elején veszi kezdetét az egységes kérelmek beadásának időszaka. Az agrárkamara erre az időszakra újabb kézikönyvvel készül, amely a gazdálkodók számára a 2015-ben bevezetett közvetlen támogatási jogcímek megértését, valamit azok egységes kérelemben történő igénylését segíti. A közvetlen támogatások gazdálkodói kézikönyve tartalmazza a SAPS, a zöldítés, a fiatal gazda kiegészítő támogatás, a termeléshez kötött támogatások, valamint a kistermelői támogatási rendszer szabályrendszerét és a kapcsolódó előírások magyarázatát. A kézikönyv mintegy 50 ezer példányban készül.

Dr. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal növényvédelmi főosztályának munkatársa elmondta, nem csak vetni kell, de nagyon fontos a vetésváltásra is figyelni. A repce és a napraforgó a talaj mélyebb rétegeit mozgatja meg, hiszen a napraforgónak mintegy ötvenezer, míg a repcének akár több millió kis gyökere is nő, mely lyukakat fúr a talaj mélyebb rétegeibe. Ha ezen növények után gabonát vetnek a gazdák, sokkal jobb eredményt érnek el, mint más esetben. A vetésváltással tehát a talaj nedvességének a jobb kihasználását is lehet befolyásolni. De hogy miből mennyit vetnek a gazdák, azt a pillanatnyi felvásárlási árak is meghatározzák.

Idén hónapokat késve jelentek meg a támogatási kiírások. Tamási Balázs, a JT Plusz Kft. szaktanácsadója (a megyei agrárkamara korábbi titkára) elmondta, idén többféle állattartó telep (baromfi, juh, kecske, szarvasmarha, sertés) korszerűsítésére is igényelhető pályázati úton támogatás. Hozzátette, tisztában vannak vele, hogy nagyon sok gazdálkodó a napi munkája mellett nem ér rá a pályázatok figyelésével, kidolgozásával foglalkozni. Ezt a terhet szívesen átvállalják, így ha a gazdálkodó igényli, akkor egy éves szerződéssel segítik – a támogatások igénylésével kapcsolatban jelentkező – mindennemű adminisztrációval. Amennyiben ellenőrzésre kerül sor, akkor személyesen segítik mind az előkészületekben, mind az ellenőrzés közben.

A jégeső-elhárító rendszerről

Jelenleg is folyik az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésének előkészítése. A rendszer létrehozásának fontosságát jól mutatja, hogy a mezőgazdaság szempontjából jelentős veszélyeztető tényező a jégeső. Részaránya az elmúlt 35 éves megfigyelés alapján az összes biztosított kárnemen belül 20 százalék volt.

A Tolna, Baranya és Somogy megyében már működő talajgenerátoros rendszer eddigi működési tapasztalatai kedvezőek. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés kezelésében több mint 25 éve működnek eredményesen ilyen berendezések. Az egyesülés számításai szerint 2014-ben 1 forint ráfordítással 32 forint termelési értéket sikerült megmenteni. Az országos hálózat kiépítése egy egyszeri, kb. 1,5 milliárd forintos beruházást jelent, a működtetési költség éves szinten hasonló összeget igényel. Jelenleg a rendszer működtetésének forrásairól és az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetni szükséges infrastruktúra kiépítéséről folynak az egyeztetések. A tervek szerint 2016-ban megtörténhet az országos jégeső-elhárító rendszernek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból történő kiépítése, amelynek elindulása 2017. áprilisától folyamatosan képzelhető el.

A Tolna, Baranya és Somogy megyében már működő talajgenerátoros rendszer eddigi működési tapasztalatai kedvezőek. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés kezelésében több mint 25 éve működnek eredményesen ilyen berendezések. Az egyesülés számításai szerint 2014-ben 1 forint ráfordítással 32 forint termelési értéket sikerült megmenteni. Az országos hálózat kiépítése egy egyszeri, kb. 1,5 milliárd forintos beruházást jelent, a működtetési költség éves szinten hasonló összeget igényel. Jelenleg a rendszer működtetésének forrásairól és az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetni szükséges infrastruktúra kiépítéséről folynak az egyeztetések. A tervek szerint 2016-ban megtörténhet az országos jégeső-elhárító rendszernek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból történő kiépítése, amelynek elindulása 2017. áprilisától folyamatosan képzelhető el. A napraforgó és a kukorica vetése április 10. után kezdődik, de a talajt már most készítik rá (fotó: Mártonfai) -->