Világnap

2023.02.02. 23:27

Kiemelten fontos Magyarország vizes élőhelyeinek védelme

Kiemelten fontos Magyarország vizes élőhelyeinek védelme; az ország területének 2,6 százalékát 29 vizes élőhely teszi ki, több mint 240 ezer hektáron - mondta az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a vizes élőhelyek világnapja alkalmából Dömsödön tartott rendezvényen.

Sirályok repülnek Velence térségében a Velencei-tó felett

Forrás: MTVA/Bizományosi

Fotó: Faludi Imre

A tárca csütörtöki közleménye szerint Balczó Bertalan ismertette, hogy 

a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. 

A kérdés rendkívül időszerű, hiszen 2022 decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében - folytatta Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a vizes élőhelyek védelme érdekében 1971. február 2-án Iránban aláírt Ramsari egyezményhez, amely nemcsak az egyik legnagyobb múltú, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő államközi természetvédelmi megállapodás. Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométeren 2471 ramsari területet tartanak nyilván - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy 

az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, hanem Magyarországon is kiemelt figyelmet kap. 

Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a nemzeti parkok igazgatóságai, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota. Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén - emelte ki.

Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására. Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai - olvasható a közleményben.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!