30 évvel ezelőtti helyzetet hozna vissza

2023.09.15. 14:22

A tagállamok megosztottak Brüsszel gazdasági kormányzási reformjavaslatával kapcsolatban

Az Európai Unió tagállamai megosztottak Brüsszel gazdasági kormányzási reformjavaslatával kapcsolatban, amely az egyik kiemelt téma a tagállamok pénzügyminisztereinek pénteken kezdődött, spanyolországi informális tanácskozásán - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek telefonon Santiago de Compostelából nyilatkozva.

MW

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Pénzügyminisztérium alapításának 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a minisztérium pénztárcsarnokában 2023. július 10-én

Forrás: MTI

Fotó: Mónus Márton

"Mi úgy gondoljuk, hogy az egyes országok költségvetését a nemzeti érdekek mentén, az emberek által megválasztott kormányoknak kell meghatározni, nem pedig a Bizottságnak egyéni alkuk vagy más preferenciák alapján" - fogalmazott a miniszter.   

Mint mondta, 

a gazdasági kormányzás arról szól, hogy a járvány után és egy háború alatt hogyan lehet a megemelkedett költségvetési hiányokat és adósságszinteket csökkenteni, de a Bizottság ezen a területen túlzott jogkörökkel ruházná fel magát a nemzeti kormányok rovására.

Szavai szerint a brüsszeli reformelképzelés 30 évvel ezelőtti helyzetet hozna vissza.

 

"Amikor az IMF (Nemzetközi Valutaalap) mondta meg a világban, hogy kinek milyen megoldásokat javasol. Ezek a megoldások egységesek voltak függetlenül attól, hogy melyik országnak egyébként milyen saját speciális problémája volt" - részletezte a miniszter.   

A magyar kormány álláspontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban az, hogy a brüsszeli adminisztráció javaslatát nem tartjuk elfogadhatónak

- hangsúlyozta.   

A kétnapos ülésen a pénzügyminiszterek megvitatják azt is, hogy miként tudja egymást segíteni a monetáris és a fiskális politika.   

"A magyar gazdaságpolitikában kiemelt jelentőséggel bír, hogy a jegybank és a kormányzat együtt, közösen törekszik arra, hogy az inflációt minél gyorsabban letörjük és leszorítsuk" - mondta Varga Mihály hozzátéve, hogy április óta havi rendszerességgel személyesen egyeztetnek a hatékonyabb közös munka érdekében.   

A pénzügyminiszter az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével kapcsolatban jó üzenetnek nevezte a kamatemelési ciklus várható befejezését. "Ebből az következik, hogy ma már az EKB is a hangsúlyt inkább arra kívánja tenni, hogy a növekedés meglévő forrásait megőrizze, és ezek lehetőség szerint a következő hónapokban a kilábalást ne veszélyeztessék" - fejtette ki.   

Varga Mihály felidézte: az Európai Bizottság nyári jelentésében a korábbiakhoz képest lassabb növekedést és magasabb inflációt jelzett előre.   

Az  EKB-nak erre a helyzetre kellett reagálnia, "hiszen úgy kell az egyensúlyokat helyreállítanunk, hogy közben a növekedés lehetőségét ne fojtsuk el" - mondta. Kiemelte: nagyon fontos szempont a munkahelyek megtartása, hogy a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe.   

Fontosnak nevezte azt is, hogy csökkenjenek az elmúlt hónapokban kialakult magas kamatszintek és a magas infláció, hogy a kamatok csökkenésén keresztül beindulhassanak a gazdaságok, mind a beruházások, mind pedig a fogyasztás.   

Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán a házigazda Spanyolország tájékoztatása szerint mintegy hatvan állam delegációja vesz részt, meghívottként jelen vannak a dél-amerikai és a karibi térség országai.   

Varga Mihály elmondta: ennek a megbeszélésnek alapvetően az a célja, az Európai Uniónak legyenek olyan kezdeményezései, "amelyek egy más struktúrájú, más megosztású hatalmi szerkezetet alakítanak ki a világban".   

Magyarország is támogatja a dél-amerikai és karibi országokkal létrejövő gazdasági, például környezetvédelmi, egészségügyi beruházási projekteket.   

"Az a határozott álláspontunk, hogy az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben sem politikai elvárásokat kell megfogalmaznia a dél-amerikai országok felé, hanem a közös gazdasági együttműködés lehetőségét kell keresni, megtalálni és szélesíteni" - hangsúlyozta.   

A tárcavezető kitért arra is, hogy a tanácskozással párhuzamosan zajló kétoldalú megbeszélések hangsúlyos témája az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöki posztjának sorsa, miután a jelenlegi vezető, Werner Hoyer mandátuma lejár az év végén.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában