Hit és teremtett világ

2018.09.02. 12:19

Milyen növények vannak a Szentírásban, és miért épp azok?

A növények leveleinek erezete áttetszik a Szentírás minden könyvén, alig van olyan történet, amelyben ne lennének valamilyen formában ott a teremtett világ virágai, gyümölcsei, gabonái. Ezt a kertet tárja fel Fráter Erzsébet botanikus A Biblia növényei című könyvében.

Még a Biblia neve is egy növényből eredeztethető: papirusz szárának belét görögül büblosznak hívják, az ebből készült tekercset pedig büblionnak, amit később könyvnek fordítottak – olvasható a Nullahategy.hu cikkében, melyben a portál Fráter Erzsébet könyvét ismerteti.

Az írás rámutat: a színes metszetekkel és fotókkal gazdagon illusztrált, tetszetős küllemű kötet fontos művelődéstörténeti munka is egyben, melyben szó szerint izgalmas kalandozásokat tehetünk a Szentföld tájain, és a növények jelképrendszerének megismertetésével közelebb hozza az olvasót Isten igéjéhez.

A cikk szerint azt is megtudhatjuk a kötetből, hogy

a Szentföldnek két évezreddel ezelőtt még erdők borították a hegyeit, azaz a bibliai időkben a Szentföldön nem volt olyan nagy kiterjedésű pusztaság, mint ma,

és hogy számtalan helységnév őrzi az erdők nyomát. Eltűntek a Szentföld középső területeiről a tölgyesek, egyre jobban tért hódító állattenyésztés és földművelés miatt kivágták az erdőket, de a kezdetleges ipar is gyorsította az erdők eltűnését – írják. Most ezeken a megszentelt tájakon főleg szárazságot tűrő cserjebozótokat találunk. Izrael 1948-as megalapítása óta több nagy erdőtelepítési programot vitt véghez, például a Júdeai-hegységben az 1970-es években végrehajtott tájrehabilitációnak köszönhetően születhetett meg a Neot Kedumim 260 hektáros bibliai tájkert, amely a 2000 évvel ezelőtti növényzet rekonstrukciójára törekszik.

Fotó: Nullahategy.hu

Ahogy egy eltűnt tájat próbálnak a kertészek és a bibliakutatók visszaépíteni, úgy tudjuk tényekkel, növénytani ismeretekkel és az evangélium jó ritmusban idézett passzusaival visszaépíteni hitünket is – mutat rá az írás.

Fráter Erzsébet könyvéből az is kiderül, hogy a Szentföld 29000 négyzetkilométeres vidékén 2500 hajtásos növényfajt tartanak számon, ezek közül 130 növény szerepel a Bibliában, ezek közül számos Magyarországon is ültetett kultúrnövény. És hogy mely növények szerepelnek legtöbbet a Bibliában? Nos,

a szőlő szerepel a legtöbbször 219 említéssel, majd egy nem őshonos növény, a cédrus következik 76 említéssel,

és ezt követi a legnépszerűbb növény, a füge. A lenről 58-szor olvashatunk, de sokszor kap helyet a hit asztalán a búza és a köles is – áll a cikkben. A szerző sorra veszi az erdők, a cserjések, a sivatagok, a vízpartok és mocsarak növényzetét, de a mezőgazdasági évhez kapcsolódó rítusokat és ünnepeket is.

Mint írják, az egyik legizgalmasabb fejezet a Biblia természetvédelemről szóló tanításai:

„… ne pusztítsd ki a fákat, fejszét emelve rájuk! Egyél róluk, de ne vágd ki azokat…”.

A szerző szerint mára már „az egész földön szembesülhetünk vele, hogy a természet pusztítása az egyik jele az Isten ellen fellázadt, tőle elszakadt emberiség egyre nyilvánvalóbb morális és egzisztenciális válságának”. Fráter Erzsébet könyvéből megismerhetjük a Szentföld domborzat, éghajlatát is. A növényeket feltérképezve nemcsak azt tudjuk meg, hogy minek a szimbóluma a füge, de a könyv hozzásegíthet ahhoz is, hogy ne tévedjünk el a Biblia tájain, és kiismerjük magunkat a hit földrajzának világában.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában