régészet

2019.07.12. 09:59

Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak

A napokban előkerült újabb épületrész az utolsó volt, amelyet még kerestek.

Forrás: MTI

Fotó: Sóki Tamás

Újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása során.

Az intézmény tájékoztatása szerint a türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.

Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumát ezen a helyen tárták fel
Fotó: Sóki Tamás / MTI

A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte ötven, később pedig száz katona védte, akik a zigetvári őrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kisvárost Zrínyi Miklós csapatai. 1688-89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, amelynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, amit igazolnak az ásatáskor előkerült használati tárgyaik.

Hancz Erika ásatásvezető régész egy leletet mutat a sírkomplexum régészeti feltárásán
Fotó: Sóki Tamás / MTI

Pap Norbert, a PTE egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője szerint

az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejeződik, és év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat.

A napokban előkerült újabb épületrész az utolsó volt, amelyet még kerestek.

Ezek a leletek, különböző használati tárgyak kerültek elő a sírkomplexumból
Fotó: Sóki Tamás / MTI

Mint felidézik, a kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg.

2014-ben a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárták az első épületet, amely a szultán mauzóleuma volt.

2016-ban a dzsámit, 2017-ben pedig a derviskolostor fő részeit sikerült kiásni.

Az eredmények nyomán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére.

Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak.

A dzsámi falmaradványai. Már folynak a XVI. századi oszmán türbe körüli területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések
Fotó: Sóki Tamás / MTI

1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az előkelő vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében.

A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban Bécs felé, amelyet meg akart hódítani.

A közleményben kitérnek arra is, hogy már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. A sírkomplexum jövőjére vonatkozó remények szerint a következő évtizedben európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül.

Borítókép: Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanára, a kutatás szakmai vezetője (j) és Hóvári János koordinátor (j2) Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárásán

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!