Farsangi hagyományok

2022.02.09. 17:30

Finom fánk, siska és herőce, újra itt a farsang ünnepe

A legtöbb helyen önfeledten mulatozva, de más-más finomságokat fogyasztva töltötték eleink a farsangot Tolnában is. A fánk mellett egykor a herőce és a siska is közkedvelt édesség volt.

Gazsó Rita

Többféle fánkot ismertek, sütöttek és szerettek eleink. A finomság még ma is nagyon népszerű Fotó: MW

Fotó: Tábori Szilvia

A vízkereszttel kezdődő farsang ünnepe a középkorban jelent meg itthon, eleinte csak a királyi udvarokban. A 16–17. századtól aztán már a falusi lakoság, városi polgárság és a királyi udvar egyaránt álarcot öltött, úgy szórakozott. A farsang a mulatozás mellett a szexualitás, az agresszió és a rombolás, szentségtörés ünnepe is volt – mondta az ünnep történetéről Balázs-Kovács Sándor néprajzkutató, muzeológus, történész. 

A farsangi szokások farsang végére, farsang farkára és húshagyó keddre összpontosultak. Balázs-Kovács Sándortól megtudtuk, régen a jellegzetes farsangi ételeket a bő termés reményében fogyasztották. Előszeretettel kínálták a látogatókat és a köszöntőket farsangi fánkkal vagy herőcével, vagyis finom tojásos gyúrt tésztából készült forgácsfánkkal. Emellett népszerű volt a kocsonya, amiből a bálba is vittek. A kistormásiak termékenységvarázsló ünnepnek is mondták a farsangot – idézett a régmúlt gasztronómiai szokásaiból a néprajzkutató. 

Az írott források szerint Dunaföldváron a legtöbb házban már farsangvasárnap, vagy -hétfőn megsütötték a siskát, azaz az élesztős fánkot. Kölesden az asszonyok húshagyókedden a szomszédokhoz, rokonokhoz is maguk vittek vagy a lányaikkal küldtek friss fánkot. A kölesdiek ezen a napon tyúkot ettek, levesnek, pörköltnek fokhagymásan készítették el. 

Várdombon hétfőn perecet sütött a pék, amit lisztért cserébe lehetett kapni. Otthon ezen a napon farsangi fánkot sütöttek, mely kelt tésztából készült, kedden száraz csörögefánkot volt szokás sütni. Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. 

Szakrális szokások, tuskóhúzás

Az egyház előírása szerint Dunaföldváron mind a két katolikus templomban egész napos szentségimádást tartottak a farsang utolsó három napján. Minden utcának meghatározott időpontban kellett megjelenni a templomban, és az imádási órán részt venni. Ugyanitt a tuskóhúzás hagyományának hódoltak a legények. A kapura egy kisebb farönköt kötöttek, majd bekiabáltak a lánynak, hogy jöjjön ki, várja valaki, akiről tudták, hogy tetszik neki. Aztán ha kijött a hajadon, és a kapunyitás közben berántotta a tuskót az udvarba, jól kicsúfolták.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában