Egyre sósabb a Balaton vize

2023.07.22. 20:12

A tó vize ma már „édes-sós, átmeneti víz”

Vörös Lajos ökológussal, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk a tóról.

Teol.hu

Illusztráció.

Forrás: Shutterstock

Cholnoky Jenő 1936-ban megjelent Balaton című monográfiájában olvasható: „Hogy a Balaton vizében való fürdésnek a tisztálkodáson kívül van-e valami testedző, vagy ideggyógyító hatása, azt megmondani nem az én dolgom. Arra emlékszem, hogy gyermekkoromban és fiatalember koromban nagyon sokat fürödtem a Balatonban s fürdés után mindég valami kellemes bágyadtságot és egyúttal valami rendkívül érdekes munkavágyat éreztem. (…) egyszóval kétségtelen, hogy az idegekre pihentetően, megnyugtatóan és fölfrissítőleg hat a balatoni fürdő.”

– A gyógyhatásról szóló legenda máig makacsul tartja magát. A tó környékén két gyógyforrás található, a füredi savanyúvíz és a hévízi termál, de ezeknek nincs kapcsolatuk a Balaton vizével – mondja Vörös Lajos ökológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa. A reformkorban Balatonfüreden csak a savanyúvizet kortyolgatták, a fürdőkultúra később alakult ki. Akkor még esküdtek a hideg víz jótékony hatására, a test és lélek felüdülését remélték tőle.

– A Balaton vize azért lágy és selymes, mert enyhén lúgos kémhatású – magyarázza a kutató. – A pH-skálán a 7-es víz a semleges, a Balatoné 8,5 pH-értékű. A mi égövünkön és kőzethátterünkben a vizeknek három fő ásványi összetevőjük van: a kalcium, a magnézium és a hidrogén-karbonát. A kalcium és a hidrogén-karbonát a mészkőből, a magnézium a dolomitból oldódik ki. A tóba befolyó vizek sok szén-dioxidot tartalmaznak. Miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, és számos kémiai reakció eredményeként kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki a vízből.

A befolyó vízben tehát még a kalcium az uralkodó elem, a Balaton vizében viszont – a kémiai folyamatok eredményeként – már a magnézium. A Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. Ez az évente akár csak fél milliméterrel vastagodó réteg, amit a köznyelvben iszapnak nevezünk, valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után – de nem a közeljövőben – fel fogja tölteni a tó sekély medrét.

A teljes cikket a likebalaton.hu oldalon találja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában