Autót vezet, szemüveg nélkül olvas és piacra jár a kilencvenéves paksi nyugdíjas

Az ünnepelt 1933. november 10-én györkönyi sváb családban látta meg a napvilágot. Földműves szülei gazdálkodtak, a család úgy kerülte el a kitelepítést, hogy édesapját korábban az oroszok elvitték malenkij robotra, és egy enyhítés szerint, akinek családtagja még távol volt, nem vagonírozták be. 

Az elemi iskola után korán dolgozni kezdett a kaposvári kútfúró vállalatnál. Az 1950-es években három év sorkatonaság következett, 1956-ban éppen a forradalom idején szerelt le, kalandos úton került haza Budapestről Györkönybe. Paksra 1960-ban költözött, amikor megnősült és felesége, Marika néni állást kapott a Paksi Járási Szülőotthonban. Fülöp bácsi a kútfúrók után a Paksi Konzervgyárban helyezkedett el sterilizáló gépkezelőként. Majd 1965-ben telket vettek a Virág utcában, és 1969-re építették fel saját házukat. Időközben két lányuk született, idővel kétszeres nagyszülőkké váltak. 

Fülöp bácsi 1992-ben korkedvezménnyel vonult nyugállományba a konzervgyárból. Nyugdíjasként kertészkedtek, disznót, baromfit neveltek. A ’90-es évek óta feleségével aktív tagjai a Paksi Városi Nyugdíjasklubnak, egy időben Fülöp bácsi a vezetőségnek is tagja volt. Azóta túl vannak a gyémántlakodalmukon is, és mindketten jó egészségnek örvendenek. Szabadidejükben szívesen olvassák a Tolnai Népújságot, a Nők Lapját és a Paksi Hírnököt. Fülöp bácsi korát meghazudtolva autót vezet, boltba, piacra jár, szemüveg nélkül olvas, évente jár egészségügyi szűrésekre, ahol rendszerint megdicsérik jó eredményei miatt. A hosszú élet titka szerinte az állandó mozgás, a tevékeny, dolgos élet.