Életet menthet, ha időben szakemberhez fordulunk

A klinikai szakpszichológus elmondta, a praxisában túlnyomóan inkább nők vannak, mint férfiak. Sajnos hiába változott sokat a világ, a társadalom továbbra is nehezen fogadja el, hogy a férfiaknak is vannak érzelmeik.

– A férfiak leginkább már akkor jelentkeznek nálam, ha valamilyen testi tünetet okoz a lelki problémájuk – emelte ki Kovács Judit Neszta. – Legtöbb esetben szorongásos, depressziós tünetekkel jönnek, de párkapcsolati problémák, veszteség vagy gyász feldolgozás miatt is felkeresnek. Az ismerős kollégáim páciensei is ugyanezekkel a gondokkal fordulnak pszichológushoz, pszichiáterhez.

Sajnos több generáció is úgy nőtt fel, hogy a szüleik autoriter – tekintélyelvű – stílusban nevelték őket, ami dióhéjban annyit jelent, hogy a gyerektől elvárják, hogy kérdés nélkül alárendeljék magukat a szülői tekintélynek. Ebben az esetben pedig a szülők tulajdonképpen teljesen elnyomják a gyerek önálló akaratát, gondolkodásmódját, egyáltalán az autonómiáját. 

– Azt veszem észre, hogy az idősebb generációra ez nagyon kihat. Ugyan még ma is vannak, akik így nevelik a gyerekeiket, azonban a fiatalabb generáció már sokkal tudatosabb erre nézve. A gyerekek mentális egészségével sokkal inkább foglalkoznak. Sajnos az idősebb generáció még úgy fogja fel, hogy pszichológushoz csak az jár, aki bolond. A férfi nem sírhat, ezért a kisfiúkba is belenevelik ezt. Gondoljunk csak bele, hányszor hallhattuk már, hogy úgy sírsz mint egy lány. Ezzel a kicsiket eltávolítják a saját érzéseiktől, mivel ők azt fogják hinni, hogy lányos dolog, ha valaki az érzéseiről beszél. Ezt felnőttkorban nagyon nehéz oldani.

A depresszió és szorongás a nők esetében elfogadottabb, mint az erősebb nem esetében, akik úgy tesznek mintha nem lennének ilyen jellegű gondjaik. Ők inkább zsörtölődnek, dühöngenek, amit egyfajta jellemhibának könyvel el a társadalom, ami inkább elfogadottabb, mintsem, hogy egy férfinak érzései legyenek. 

– A férfiak esetében máshogy is jelentkezik a depresszió, mint a nőknél. A depresszió egy hangulatzavar, szomorúság, anhedónia, ami mellett jelentkezhetnek az egyéb tünetek. Ezek igen szélsőségesek lehetnek, ilyen például az alvászavar: ha valaki sokszor felriad éjszaka, nem tud könnyen elaludni, vagy pont, hogy túl sokat alszik. Vagy az evési problémák – egyáltalán nem tud enni vagy túl sokat eszik valaki. A legegyszerűbb az, ha valami változást tapasztalunk magunkon, érdemes önvizsgálatot tartani, hogy mi állhat a hátterében. Ugyanis a férfiak sok esetben ahelyett, hogy ennek utánajárnának, inkább valamilyen úton-módon próbálják a rendelkezésre álló eszközökkel megoldani azt. Nő a feszültség, szerepet kell játszaniuk, ezért is jellemzőbb rájuk a szerhasználat, a függőség , az alkohol, a droghasználat. Ezek mind öngyógyítási kísérletek.

Magyarországon a KSH adatai szerint az öngyilkosságok száma is jól mutatja az utóbbi évtizedben, hogy háromszor annyi férfi vet véget az életének, mint nő. A pszichológus kiemelte, sokan nem tudják elfogadni, hogy mentális betegségben szenvednek, ez nem fér bele az önmagukról kialakított képbe, ezért miután döntésre jutnak, jellemzően végeznek is magukkal. Befejezett öngyilkosságot inkább férfiak követnek el, mint nők.

– Fontos tudatosítani, hogy a páciensek tisztában vannak a problémákkal, de megpróbálják elfedni ezeket a nehézségeket. Sok esetben előfordul, hogy a család küldi a beteget szakemberhez, mert látja, hogy baj van és segíteni szeretne, ezért is kulcsfontosságú a kommunikáció. Sajnos a társadalom is inkább a dühöt fogadja el, nem pedig azt, hogy a férfiaknak is lehetnek érzései, ezért is folyamodnak erőszakosabb módszerekhez, amelyek egyfajta feszültséglevezetéssel érnek fel számukra.

Természetesen a legjobb, ha az ember szakemberhez fordul a problémájával, ugyanakkor segítség lehet az is, ha a szeretteinkkel, vagy más segítő szakmában tevékenykedő  – úgynevezett mentálhigiénés kapuőrökkel – beszéljük ki a problémát. 

– Már az is jó, ha a fodrásszal vagy körmössel beszélünk a gondjainkról, ők is ugyanúgy mentálhigiénés kapuőrök, mint a papok, tanítók, orvosok, védőnők, szociális munkások, családgondozók, és mentálhigiénikusok. Ez már így nagyon sok feszültséget levisz a vállunkról, és előrevisz, ha megosztjuk mással a problémáinkat, hiszen új perpsektívát, nézőpontot is jelenthetnek.