2023.12.14. 13:04
A szeretetet nem betűzik, hanem érzik
Alig tíz nap van karácsonyig, hasított belém a felismerés, amikor a naptárra néztem. Az ember arra törekszik, hogy minden tökéletes legyen, mint a mesében. A fenyőfa feldíszítve, ajándékokkal tele az alja, a gyerekek, szülők, nagyszülők bontogatják a szépen csomagolt ajándékokat. Az ablakon kinézve pedig látszik, hogy hull a hó. Hát igen, de szép is lenne!
A szoba tele ajándékokkal, kint pedig hull a hó (Illusztráció: Shutterstock)
Egy kiábrándító adat: a karácsonyi hóesésre az elmúlt tizennégy évben nem volt példa. Ráadásul még sehogy sem állok az ünnepi készülődéssel, nem takarítottam ki a lakást, nem vettem ajándékokat, és a nagyobb baj az, hogy fogalmam sincs, kinek, mit vásároljak. Ami nagyon kellett, azt mindig megvettük év közben is, legyen az kisebb dolog, például egy asztali lámpa, vagy nagyobb, mint egy villanytűzhely vagy egy televízió. Miután ez utóbbi még a nyár közepén megadta magát, mégsem várhattunk vele karácsonyig.
A legnehezebb mindig az, hogy azt vegyük meg, amire a másik vágyik, ne egy pulóverrel, sapkával, nyakkendővel többet. Lehet, hogy egy közös élmény – például két jegy egy színházi előadásra, egy fényképekből álló album, egy közös kirándulás a családdal – többet nyújt mint egy méregdrága parfüm.
Ám alapvetően mindig a szándék a fontos, amit a szeretet inspirál. Ezt még Micimackó is tudja. Megkérdezte tőle egyszer Malacka: hogy betűződ azt, hogy szeretet? Micimackó erre azt válaszolta: azt nem betűzik, hanem érzik. Ilyen egyszerű!
