Megemelték idén a termelők a hal felvásárlási árát

Aparhant, Bonyhád, Váralja, Varsád, Szakadát és Őcsény környékén van a legtöbb halastó a megyében. A családi vállalkozásban gazdálkodók általában csak néhány hektáros területtel rendelkeznek, így náluk a munka sokszor több, mint a haszon.

A bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Zrt. egyik 48 hektáros széptölgyesi tavát hétfőn kezdték el lehalászni, tájékoztatott Fördős József ágazatvezető. Reggel 7 órától délután 4-ig folyamatosan dolgoznak. Teherautók állnak bent a tóban egy karókkal kijelölt, vizes betonplaccon. A hálót daru emeli, majd a tartalmát egy asztalra borítják, a halakat pedig méret és fajta szerint válogatja az erre kijelölt brigád. A lehalászás nehéz fizikai munka, derékig állnak az iszapos, hideg vízben az emberek, de aki már csinálta, állítja, a legszebb feladat is egyben, hiszen ez az egész éves munka megkoronázása.

Hétfőn szokatlanul meleg volt, ami a lehalászás szempontjából nem szerencsés. Már a reggel is melegebb volt a vártnál, a víz hőmérséklete pedig 11 fok volt, ami délutánra 15-re emelkedett. A halak nem érzik jól magukat ilyen melegben, magyarázta az ágazatvezető, mert az oxigénigényük a melegebb vízben (2-3 fok az ideális) nem elégséges. A széptölgyesi halak minősége kiváló, ez annak köszönhető, hogy nagyon odafigyelnek a takarmányra, tritikáléval, búzával etetik a növendék halakat, így elkerülik a zsírosodást. Az adott tavat teljesen lehalásszák, majd tavasszal újratelepítik a másik tóban nevelt egynyaras – negyvendekás – halakkal.

A lehalászást pontosan kell ütemezni. Hétfőn Széptölgyesen huszonketten dolgoztak, és várhatóan egész héten így lesz. Összeszokott brigádról van szó, évek óta őket hívják. Egy-egy hálós merítésnél másfél órát tartózkodnak a vízben az úgynevezett „melles csizmában”.

Kevés hal fogy a magyar piacon

Az ágazatvezető elmondta azt is, hogy idén a tavalyihoz képest tízszázalékos áremelést tudtak elérni, a kifogott halat – zömében ponty, de akad busa, amur, kárász és harcsa is közötte – nagyobb vállalkozók szállítják el, akik betárolják a saját tavaikban, onnan szállítják az üzletekbe.

Hazánkban évente személyenként három kiló halat fogyasztunk, az uniós átlag huszonkét kiló. Pedig a halban sok az A-, D- és E-vitamin, a vérképzésben fontos B12-vitamin, valamint kiváló kalcium-, vas- és magnéziumforrás. A kis forgalom miatt a multik egyre több halas pultot szüntetnek meg az üzleteikben, így történt ez Szekszárdon és Baján is. Hiába tehát a sok munka a tavakkal, nem sokan vásárolnak halat. A hazai halfogyasztás legnagyobb része húsvét és karácsony környékére koncentrálódik. Ekkor adják el a szaküzletek a készletüknek több mint a felét. A hallal az a baj, hogy nem lehet dekázni, vagyis levágni belőle, mondják a fogyasztók. Aki viszont szeletelve vásárolja, annak sokkal többet kell fizetnie érte.