Az élbolyban a kiváló tolnai termőföld ára

Évről évre emelkedik a termőföld ára, úgy tűnik, ma ez a legjobb befektetés. Tavaly egy hektár szántó országos átlagára 1,437 millió forint volt, ami tizenkét százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest.

Mauthner Ilona

Nyolc iskola tizennyolc versenyzője, köztük három szerbiai induló mérte össze a tudását szerdán Kaposváron a IV. Országos Középiskolás Szántóversenyen. Ami a szervező, kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola vezetése szerint részint rutint ad a fiatal gazdatanulóknak, ezen kívül összehasonlíthatják teljesítményüket a többi fiataléval. – S a kollégáknak is sokat segít abban, hogy látják, miben kell még fejlődniük, hogy versenyképesek legyenek tanítványaik – mondta Torma Sándor igazgató. A szerdai verseny ágyekés kategóriájában első helyen végzett a kaposvári iskola versenyzője, Budai József. Második lett a tabi László Csaba, s harmadik helyezést ért el Topolya mezőgazdasági iskolájának tanulója, Bazsó Valentin. A váltva forgató ekés kategóriában a kaposvári Makai Zsolt nyert, második lett a tatai Szlovák Lajos, harmadik helyen végzett a szintén kaposvári Végh Gusztáv.

Forrás: MW

Fotó: Lang Róbert

Tolna megye az országban a harmadik legdrágább hely, ahol egy hektár szántóért akár kétmillió forintot is elkérnek a tulajdonosok, és van is rá vevő. A szőlőültetvény ára pedig megyénk borvidékein hektáronként három- és négymillió forint között alakul.

A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan 750 ezer forint körüli árat fizettek a vevők. Tolna megye az élbolyban van, egy hektár szántóért a keresettebb helyeken kétmillió forint feletti összeget is fizettek, de négymillióért is kelt el egy hektár szőlőültetvény.

Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven–százezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot is fizetnek egy hektár szántó után.

Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyven–hetvenezer forint is szép összegnek számít.

Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók és az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére, a területen megtermelt kukorica, búza vagy más takarmánynövény ára nem mindig fedezi még az önköltséget sem. Így nem marad haszon a magas bérleti díjak miatt.

Az országban a legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (hektáronkénti átlag 1,847 millió forint) voltak, de másfélmillió forint feletti átlagárak alakultak ki az Észak-Alföldön, Közép-Magyaroszágon és a Dél-Dunántúlon is. A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,1 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak (hektáronként 2,5 millió forint), de sokat kellett fizetni Békés megyében is, hektáronként több mint kétmillió forintot.

A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,2 millió forint volt. Az erdők legdrágábban a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron. A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,9 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak is voltak, de hárommillió forint felett kelt el szőlő a Dél-Dunántúlon. A legolcsóbban, kétmillió forinthoz közeli hektáronkénti áron a Dél-Alföldön lehetett vásárolni.

Borítóképünk illusztráció.