Még tart a szüret, de már most drága az alma

Kora tavasszal, a vegetáció kezdete előtt még nagyon jó termésre lehetett számítani az alma és a körte esetében is, ugyanis a tavalyi gyengébb termés (országosan alma: 397 ezer tonna, körte: 28 ezer tonna) miatt jó volt a virágrügy-berakódottság.

A tavaszi fagyok – és kis részben az egyéb kedvezőtlen időjárási hatások – azonban nagyon jelentős termésveszteséget okoztak, mondta dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.

Tolna megyében kétszázötven hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Kisdorog, Györköny, Tamási, Dunaföldvár, Bátaszék, Szedres és Szekszárd határában.

Megyénkben is változatos az eredmény, van, ahol bőséges a termés, másutt viszont gyenge – például Kisdorog, Tamási, Szedres térségében, ahol a tavaszi fagy okozott kárt.

Idén, tavasszal rendkívül sok, tizenöt–tizennyolc fagyos éjszaka alakult ki. Március 22-től kezdve május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. Ezek közül több is olyan mértékű lehűlést eredményezett (március 22. és 26. között, április 1-jén, 2-án, 14-én, 15-én, valamint május 13-án, 14-én), ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, és így ráadásul a hatásuk is összeadódott.

A számtalan hideghatás miatti jelentős virágkárokon túl a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését.

A rossz termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés is, ami az átlagosnál nagyobb mértékű természetes tisztuló hullást eredményezett, foglalta össze a FruitVeB alelnöke.

Dénes János bátaszéki termelő elmondta, úgy tűnt minden jól indult, szépek voltak a virágzó fák, mindenki bizakodott.

Eckert Rita Kisdorog környékén öt hektár almaültetvényen gazdálkodik. Tavaly ­nyár elején jégeső verte el a termés egy részét, idén az áprilisi fagy tizedelte meg az ültetvényt.

Jelenleg háromszáz és ötszáz forint közötti árért tudják értékesíteni az almát, de a léalmát is megfizetik az idén a feldolgozók, kilójáért hatvan és száz forint közötti árat kínálnak.

Ecker Rita hozzátette, megérti a vásárlókat, akik sokallják az árat, de az idén almából is kevesebb termett és hamar elfogy az első osztályú hazai. Véleménye szerint a reális árak normál évben is az ideiek lennének, hiszen évről évre emelkedik a növényvédő szerek és a traktorokba való gázolaj ára is. Nem beszélve a munkaerőről, akiket nagyon nehéz találni, így nagyon meg kell fizetni a munkájukat.

Az idei hozamszint a legrosszabb évjáratok termésének felel meg, illetve tizenöt–huszonöt százalékkal múlja alul a tavalyi 397 ezer tonnás termést. Az a termelő jár jobban, akinek van hűtőháza. Az már most biztos, hogy a téli, majd a tavaszi hónapokban tovább drágul az alma, így valóban az jár jól, aki tárolni tudja a gyümölcsöt.

Az idei az egyik legrosszabb évjárat

Hazánkban egy jó évjáratban (mint amilyen 2014-ben és 2018-ban volt) 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években (2011, 2019) 300-400 ezer tonna között alakul az össztermés, a FruitVeB adatai szerint az elmúlt húsz év legrosszabb termését 2007-ben szenvedték el az almatermesztők (214 ezer tonna), amikor a tavaszi fagyok okoztak súlyos terméskiesést. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően kétharmada kerül ipari feldolgozásra (ennek 80-90 százaléka a sűrítménygyártó léüzemekbe), egyharmada pedig a frisspiaci magyar alma. Az idei negatív időjárási hatások drasztikus kiesést okoztak a hazai almatermésben, aminek következtében 2020-ban hozzávetőlegesen 300-350 ezer tonna almatermésre számítanak a szakértők.

Borítókép: illusztráció