Az éghajlatváltozás elleni eszköz az atomenergia

Akár tízszeres különbségek is előfordulnak Európa országai között az egy kilowattóra villany előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás mértékében – olvasható a Paks II. honlapján. Az atomenergiára alapozó európai országokban alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett termelnek áramot. A legzöldebb, százötven kilowattóra alatti kategóriába eső országok az atomenergiára és/vagy vízenergiára alapozzák áramtermelésüket.

Az élmezőnybe tartozó öt országból négy (Svájc, Svédország, Franciaország és Finnország) jelentős mértékben támaszkodik a nukleáris energiatermelés adta klímapolitikai előnyökre. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze tehát az atomenergia.

A második legkedvezőbb, maximum háromszáz kilowatt­órás sávba tartozik az atomenergiára erőteljesen építő Magyarország mellett például Belgium. A nukleáris energia jelentős szerepe mellett a vízenergia hasznosítása is hozzájárul a kedvező fajlagos kibocsátási adatokhoz Románia és Szlovénia esetében. Spanyolország és az Egyesült Királyság földrajzi elhelyezkedése ideális a szélerőművek telepítéséhez, ennek ellenére nem mondtak le az atomenergia ellátásbiztonságban betöltött előnyeiről. A harmadik, legfeljebb négyszázötven kilowattórás kategóriába tartozó országok szinte mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-mixükben jelentős szerepe van a szénnek. Ezt részben kompenzálhatja az atomenergia (például Bulgáriánál és Csehországnál), vagy a megújuló energiaforrások alkalmazása, vagy a kettő együtt, mint Németországnál. Az utolsó két, leginkább szennyező kibocsátási kategóriába, hatszász kilowattórába eső országok közel mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-termelésük során erőteljesen támaszkodnak a szénre és a szénhidrogénekre, és villamosenergia-mixükben csekély szerepet játszik, vagy abból teljesen hiányzik a nukleáris és a vízenergia.

A számokból kiderül, hogy a megújuló energiaforrások erőteljes hasznosítását ösztönző Németországban az atomerőművek kivezetése egyértelműen lassítja a dekarbonizáció folyamatát, hiszen a nukleáris kapacitások leépítésével szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelőt vezet ki.

Borítóképen: Blokkvezérlő a Paksi Atomerőműben