Északon a belvíz, délen az aszály a gond

Az egyik legbelvizesebb terület a megyében általában a Sárköz, idén azonban minden földterületet tudnak használni itt a gazdák. Takács Attila bátaszéki gazdálkodónak Pörböly és Báta határában is vannak földjei, mint mondta, idén szerencsére nincs gondjuk a magas talajvízzel. Az ősszel elvetett növények jó állapotban vannak, a búza kifejezetten szép, a repce kicsit gyengébb. Ez utóbbi növényre ráfért volna több csapadék. A termőföld a lehullott esőt mind elnyelte, igaz, a talaj karbantartására is jobban odafigyelnek a környéken gazdálkodók, hogy minél kevesebb belvízzel kelljen szembesülniük.

Az ősz száraz volt, mondta Takács Attila, volt olyan hónap, amikor alig esett pár csepp eső. A pockokat viszont irtani kell, mert nagyon felszaporodtak, ehhez viszont csak környezetkímélő, engedélyköteles készítményt használhatnak, amit a lyukakba, egyenként helyeznek el úgynevezett pocokpuskával.

Dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök elmondta, míg a megye egyik felében – Kapos és a Koppány környékén – magas a talajvíz, addig Paks és Szekszárd között kimondottan aszályos a termőföld, melyből nyolcvan milliméternyi csapadék hiányzik.

A január kifejezetten meleg volt, az átlaghőmérséklet 3,3 fok volt, ezzel az elmúlt 25 évben a második legmelegebb téli hónap volt az idei, az első 2008-ban volt, akkor az átlaghőmérséklet 4,3 volt. Idén január elején gyakori volt a 11-12 fok, január 20-a környékén a plusz 15 fok. Januárban mindössze 15 milliméternyi eső hullott Szekszárd környékén, és az sem tudott hasznosulni a gyakori erős szél miatt.

A február viszont bekeményített, bár megyénkben ekkor sem mértek extra hideget, mint az ország középső és keleti felében. A leghidegebb eddig februárban mínusz 10 és 14 fok között volt, Bátaszéken és Szedresben.

Dombóvár és Tamási térségében több csapadék hullott, így ott az őszi vetések is fejlettebbek. Szerencsére a gyümölcsösök még mélynyugalmi állapotuk végén vannak, így a februári fagy nem ártott nekik.

Csike György agrárgazdálkodó, a megyei gazdakörök elnöke elmondta, náluk, Tamásiban csapadék volt bőven, így az őszi vetésű búza jól fejlett. Ők főleg durumfajtát és minőségjavítót vetettek még ősszel. Már elkezdték a fejtrágyázást is. Régen a telek havasak voltak, a lehullott 50-60 centi hó szép lassan szívódott be a talajba, mondta Csike György, de az elmúlt években ez nem jellemző, így a talaj hamar kiszárad. A gazdálkodó nem tehet mást, mint számol ezzel, és agrotechnikailag vigyáz rá, időben vet, számításba veszi a területe természeti és biológiai adottságait, melyeknek igyekszik megfelelni.

A repce nagyon érzékeny növény

Tolna megyében évről évre egyre nagyobb területen vetettek repcét a gazdák, tavaly ősszel például közel tizenháromezer hektárnyit. A repce azonban nagyon érzékeny növény, nem szereti a „meleg telet”, ilyenkor túlfejlett lesz, de nem szereti a száraz őszt sem. Mindemellett a repce nagyon jó vetésforgója a kukoricának, ez azt jelenti, hogy jó talajt hagy maga után, így több tengeri terem a helyén a következő évben.

Arra a kérdésre, hogy melyik növény nyereségesebb, a kukorica, a búza vagy a repce, a megkérdezett termelők azt válaszolták: a gabonához viszonyítva a repce jövedelmezőbb, de a kukoricánál kevesebb bevételt hoz. A repce érik be egyébként a legkorábban. Az országban a hektáronkénti átlagtermés repcéből 2–4,5 tonna között alakul, Tolna megyében a jól kezelt területeken a négy tonnához közelít.

Borítóképünkön: A talajvíz inkább a megye északi részére jellemző az idén