Az életben maradást jelenti az áremelés

Gyakorló háziasszonyként már meg sem lep, ha a kenyér vagy a többi pékárú ismét drágult, mondta Kincses Péterné szekszárdi nyugdíjas. Nincs értelme ezen mérgelődni, hiszen gyakorlatilag minden terméknek állandóan felfelé módosul az ára. Én úgy spórolok, hogy csak annyit veszek meg, amennyit nagyon muszáj – tette hozzá. 

– Évek teltek el úgy, hogy bár kellett volna, de nem emeltünk árakat, sok kis pékségnek lett ez a veszte. Nagy a verseny a piacon, így többször is meggondoltuk, mire árat módosítottunk – mondta Kászpári Károly, Tolna és Baranya megye pékszövetségének elnöke, aki egyben a tengelici Frissten pékség tulajdonosa is. Hozzátette, az elmúlt pár hónapban viszont elszabadultak az alapanyagárak, a liszt szinte folyamatosan drágul, de ez mondható el az élesztőről, a margarinról, a töltelékekről, a sajtról. A dráguláshoz hozzájárul az ukrajnai háború is, hiszen több alapanyag onnan érkezett. 

– A tengelici pékségünk március 20-án módosította az árait, de ezzel is inkább csak kullogunk az emelések után. A kenyér, a sütemények tíz százalék körül drágultak. Nagy küzdelem ez nekünk is, most az áremelés egyben az életben maradásunkat jelenti – mondta Kaszpari Károly. – Napi gondot jelent a minőségi munkaerő megtartása és az állandóan módosuló alapanyagárak. Lassan ott tartunk, hogy nem tudjuk kigazdálkodni a kiadásainkat. Minden egyes beszerzés új árral indul. Sajnos úgy tűnik, egyhamar nem lesz könnyebb, hiszen a nagy aszály miatt az idei búzatermés is veszélyben van. 

Szőcs István pékmester, a bátaszéki Brot Kft. munkatársa elmondta, a pékségek nem tartoznak a rezsicsökkentés alá, mint vállalkozásoknak ez nem jár. Így nekik a gáz és az energia is sokba kerül. A liszt ára hónapok óta folyamatosan drágul. Azok a malmok, ahol nem finanszírozták meg előre a búza felvásárlását, nem kötöttek előre szerződést a termelőkkel, most napi, piaci áron kénytelenek megvenni azt. A drága búzából pedig drága liszt lesz. Szőcs István hozzátette, tapasztalataik szerint az emberek beletörődtek a magasabb árakba. Igaz az is, hogy megfontoltabban vásárolnak, kevesebb kenyér, pékáru fogy. 

Jelenleg nagyjából 600 pékség működik hazánkban, de a pékszövetség szerint ezek harmada idén lehúzhatja a rolót. Ezek a vállalkozások ugyanis nem tudják majd kitermelni a megemelkedett költségeket. Ugyanakkor nincs elég pék és betanított munkás. Bécsben például a minimális havi munkabér is 1600 euró, ezért ahhoz, hogy itthon tudják tartani az embereket, jelentősen kellett emelni a fizetéseket. Tudni kell azonban, hogy az osztrák kenyér jóval drágább lehet, mint a magyar. 

A pékek a malmokra mutogatnak, amikor áremelésről beszélnek, a malmok meg a piacra, vagyis a termelőkre. A bonyhádi székhelyű Ga-Bo Kft. ügyvezetője, Hollentunder János elmondta, már kénytelenek a piacon is búzát venni. Az egyik termelő 900 tonnás tételét a magas ár miatt nem tudták megvenni. Az egyik héten 125 ezer forintot kért tonnájáért, pár nappal később már 150 ezer forintot, ráadásul a minőség sem volt kifogástalan.

Ilyen magas árat a malmok nem tudnak kigazdálkodni. Minden egyes beszerzés új árral indul, és még kalkulálni kell azzal is, hogy a papírcsomagolók, a zsákok is folyamatosan drágulnak. Ahogy fogalmazott az ügyvezető, küzdenek ők is. Tavaly aratáskor szálltak el az árak, azóta folyamatos az emelkedés. Idén még nehezebb lesz, mert az ősszel elvetett búza gyenge minőségű a nagy aszály miatt. Kérdés, hogy a várva várt eső tud-e még javítani ezen?!