Nagy a baj

2022.07.26. 11:30

Kisültek a legelők

Az elmúlt harminc évben nem volt példa ekkora szárazságra a megyében. Nagy bajban vannak az állattartók, ki vannak sülve a legelők, nincs mit legelniük a juhoknak, marháknak. Eddig lucernát kétszer tudtak csak kaszálni, pedig ebből tartalékolnának a gazdák télire.

Mauthner Ilona

Néhány hete még reménykedni lehetett abban, hogy esőt kapunk (Fotó: Makovics)

Hetek óta pusztító szárazság tombol országszerte, a legtöbb megyei gazdaságban például már alig van takarmány, pedig ezekben a hetekben kell feltölteni a készleteket, amelyekből jövőre etetnék az állatokat. Azzal is számolni kell, hogy a hús és a tejtermékek ára tovább emelkedhet ősszel. – Nagy a baj, már most szénával vagyunk kénytelenek etetni, mert ki van sülve a legelő – mondta Bognár Péter fiatal gazdálkodó, akinek a családjával együtt Felsőnána mellett Rudolfmajorban vannak állataik, köztük juhok és szarvasmarhák. 

– Az első kaszálás még úgy ahogy jó volt május vége felé. A lucernát kétszer nyírtuk, az elsőt becsomagoltuk, a másodiknál már siralmas volt a végeredmény. Úgy látom, hogy az új telepítésű lucerna ki fog száradni. Hetek óta nem kaptunk csapadékot, a hidegfronttal legutóbb egy milliméternyi eső hullott. Még a port sem verte el. Száz bárányt szeretnék értékesíteni, lenne is rá vevő, de nincs szállítás. A nagy melegben nem vállalják a fuvart, mert a hosszú úton – olasz és arab piacra mennének a bárányok – elhullanának az állatok. Ami kis haszon lett volna, most a bárányokon az is elúszott.

– A kukoricának keleten már lőttek az aszály miatt, de a többi takarmánynakvalót is csillagászati áron kapják a gazdák, előbb-utóbb a tejtermékek és a hús árán is észre fogjuk venni a további drágulást. Még két hete talán volt remény, hogy az eső bepótolja a lemaradását, de mostanra már látszik, ha esne is, az is késő lenne – mondta Bognár Ferenc, a családi gazdaság vezetője. – Több alföldi gazdától is hallottuk, hogy sok helyen már ment a zúzó, nem vártak a kukorica „betakarításával”, mert az alig félméteres növények is besültek. A szénának is csillagászati ára van, ha egyáltalán lehet valahol venni. A kukorica lényegében a baromfi, a sertés, de a szarvasmarha takarmányozásában is fontos szerepet tölt be, a széna főként a kérődzőknél fontos, ahogy az árpából, tritikáléból is abrak lesz. 

– Még pár hete a napraforgó és a kukorica is szépen mutatott, de felsülnek a levelei a növényeknek – mondta dr. Vörös Géza szekszárdi növényvédő szakmérnök. Hatalmas az aszály. Félő, hogy a jövőben egyre több állattartó gazdaság számolja majd fel magát. A legnehezebb helyzetben ugyanis az állattartók vannak. – Ha kihajtjuk a birkákat a legelőre, csak állnak, a kiszáradt fű gyökerét rágják. Nincs mit tenni, a télire eltett szénákból kell etetni őket – mondta egy megyei juhászat vezetője. – Napról napra egyre nagyobb a baj, a kukoricaszárat is bálázni fogjuk, hogy legyen mit rágniuk a juhoknak, marháknak – teszi hozzá Bognár Ferenc. – Attól tartok, a megtermelt kukoricából, búzából is kell majd értékesítenünk – noha az állatoknak van félretéve – hogy egy kis haszonhoz jussunk. 

A takarmánynövények hozama szerint néhány szakember három részre osztja az országot, és ez alapján az Alföld az abszolút vesztes. Ahol van gazdasági abrak, ott sokan visszatartják a jobb ár reményében, így most nem is jutnak hozzá azok a termelők, akiknek a forróság és a szárazság megtizedelte vagy teljesen lenullázta az abraknak valót. Arra kell összpontosítani, hogy megoldást találjanak a termelők, hiszen a már bebúgatott állatokat etetni kell, onnan nincs visszaút még akkor sem, ha a bankok nem hiteleznek ilyen kockázatos helyzetben levő gazdaságnak. Ki kell tartani addig, amíg 6–12 hónapon belül jön egy árrobbanás, és megtérülhet az állattartók vesztesége is, mondják a szakemberek. 

Egyre kevesebben tartanak állatot, a statisztikán is látszik a csökkenés

A támogatások ellenére csökkent a haszonállatok száma a megyében. A statisztikai hivatal adatai szerint decemberben 455 ezer tyúkot tartottak számon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén áll a megye. Juhból 41 ezret tartottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben vagyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2016-ban 175 ezer volt a számuk, ez megfelel az országos átlagnak, ahogy a szarvasmarhák száma is. Ebből tavaly 27 ezret tartottak nyilván, négy évvel korábban 31 ezer darabot. A következő években számítani lehet arra, hogy minden területen csökken az állatállomány a nehézségek miatt. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!