Tévhit, hogy a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt

Az országos jégkármérséklő rendszer, a Jéger nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, csupán annak halmazállapotát, tehát nem az okozza a rendkívüli aszályt, amely nemcsak egyes  megyéket, hanem az egész országot, sőt Európát is sújtja – hangzott el egy hazai fórumon, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezett.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta: a Jéger révén 50 milliárd forintnyi jégkártól mentik meg a hazai mezőgazdaságot, emellett számottevő az is, hogy ipari és magántulajdont ugyancsak védenek a rendszerrel. Elmondta: több fórumon is bemutatták, miként működik a rendszer, és kiemelték, hogy az a csapadék mennyiségére nincs hatással – ennek ellenére volt, hogy a generátorok üzemeltetőit megfenyegették, emiatt megtették a jogi lépéseket.

Jelezte: az agrárkamara közfeladatot lát el azzal, hogy működteti a Jégert, ezért nem is tervezik az üzemeltetésének felfüggesztését. Ezt csak olyan helyeken tették meg, ahol halálos fenyegetéssel szembesültek, ám amint lehetőség nyílik rá, visszaáll a rendszer.

Egy levetített videóban dr. Geresdi István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora ismertette: vízgőz szükséges a csapadék képződéséhez, ez viszont hosszan tartó szárazság idején hiányzik. Megemlítette, hogy a mostani frontokhoz sokszor nem kapcsolódott csapadék. 

Aláhúzta, a Jéger a csapadék mennyiségét nem képes befolyásolni, csak a halmazállapotát. A működtetés során ezüst-jodidot juttatnak a magasba, hogy ez miként történik, országonként változó, de a hazaihoz hasonló a spanyol és a francia rendszer is. 

A szakember tévhitnek nevezte, hogy kimossák a csapadékot a felhőkből, illetve, hogy szétfoszlatnák a felhőket, erre ez a technológia nem alkalmas, a felhőképződés dinamizmusára nem tud hatni. A reagensnek, azaz az ezüst-jodidnak pedig nincs hosszú távú hatása.

Elmondta, hogy 2018 és 2021 között nem volt ekkora aszály a térségben, pedig azokban az években is működött a rendszer országos szinten. Egyébként pedig három évtizede üzemel Baranya, Somogy és Tolna megyékben, és látható, hogy hosszú távon sincs hatással a csapadék mennyiségére. A globális felmelegedés, a klímaváltozás következményének titulálta ugyanúgy a szárazságot, mint az esetlegesen előforduló villámárvizeket.