Beérett a csemegeszőlő, magas árról indult

Beérett a csemegeszőlő, kiváló a minősége, íze, zamata. Csabagyöngye, saszla, Attila, néró, Éva, helikon, hamburgi muskotály, ezek csak a legnépszerűbb fajták. A hamburgi muskotály az egyik legkeresettebb, ropogós, mutatós és nagyon zamatos. 

A piacokon jellemzően hazai, az üzletláncokban inkább külföldről érkezett szőlőt kínálnak. Ez utóbbi helyen rosé szőlőként árusítják – tévesen, mert ilyen fajta szőlő nincs, csak bor – a rózsaszínű, nagy szemű szőlőt.

A csemegeszőlő-piacon a tapasztalatok szerint pár éve nagy tisztulást hozott az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (AKÁER) bevezetése, és az importszállítmányok ellenőrzése, ami számos tisztességtelen szereplőt szorított ki a kereskedelemből. A saszla nagybani piaci ára jelenleg hatszáz forint körül van, a nagyobb bogyójú szőlőké pedig hétszáz forint. A kiskereskedelemben változó árréssel kerül a fogyasztókhoz a szőlő.

A magasabb minőségű csemegeszőlő árát nagymértékben meghatározza az import áruk ára, ami a jelenlegi forint-euró árfolyam miatt várhatóan magasabb lesz. A magnélküli fajták iránt – a nemzetközi trendet követve – nőtt a kereslet, annak ellenére, hogy a szőlő jó ízének, zamatának alapvető meghatározója a mag.

Szászi Luca bátaszéki termelő elmondta, hamburgi muskotályt termelnek közel két hektáron. Ezen a héten kezdték el szedni ezt a fajtát. Kialakult vevőkörük van, zöldségesek, felvásárlók már hetekkel ezelőtt keresték őket, az iránt érdeklődve, idén mekkora mennyiség várható. Idén a több éves átlaghoz képest kevesebb termett, sőt május végén jégesőt is kapott a terület, de szerencsére ennek már nincs nyoma a termésen. Úgy tervezik, hogy legalább egy hónapig tudnak árusítani. Összességében minőségben kiváló a termés, szép nagyok a fürtök.

A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munkaigényesebb tevékenység, valamint az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek, lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás. Mindezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták, azokat külföldről kell behozni, melyek érzékenyebbek a hazai viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre.

Az idén viszonylag kevés gyümölcs termett, hiszen sem a cseresznyének, sem a meggynek, de még a szilvának sem kedvezett a tavaszi időjárás. Szőlőből is kevesebb, mint egy átlagos évben, és ez a borszőlőre is vonatkozik. A megye két borvidékén inkább a borszőlő fajták a népszerűbbek, de a szőlősgazdák többsége csemegeszőlővel is foglalkozik, kisebb-nagyobb területen. A szép fürtöket eladják, a maradék mennyiséget pedig hozzádarálják a borszőlőhöz, így nincs veszteségük.

A csemegeszőlők gondozása, permetezése azonban komolyabb odafigyelést igényel, mint a borszőlőké, hiszen csak az a fürt értékesíthető, ami hibátlan. A permetezést is nagyon szakszerűen lehet csak elvégezni, és figyelni kell arra, hogy fogyasztás előtt már több héttel nem érheti vegyszer a szőlőt. A szőlő értékes anyagok tárháza, nem véletlenül nevezik latinul vitisnek. A gyümölcs neve ugyanis a vita, azaz az élet szóból származik. Magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szervezet önvédelmi képességét.