Mathias Corvinus Collegium

2022.12.21. 11:30

Törökország orosz rulettjéről tartott előadást a kutató

Az orosz rulett az a szerencsejáték, mikor a hatlövetű forgótáras pisztolyba csak egy golyót tesznek, majd megpörgetik a tárat, és így emeli a játékos fejéhez a fegyvert. A halálos játék szerepel egy izgalmas könyv címében, amelynek kapcsán előadást tartott a Mathias Corvinus Collegium szekszárdi képzési központjában az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási vezetője, Pénzváltó Nikolett.

Szepesi L.

Pénzváltó Nikolett előadást tartott a Törökország orosz rulettje című könyvről a Mathias Corvinus Collegiumban

Fotó: Makovics Kornél

A fiatal kutató könyvének címe Törökország orosz rulettje, s ebben bemutatja a két állam kapcsolatának rendkívül összetett, egyben izgalmas voltát. A megírásának különös aktualitást adott az Ukrajnában dúló háború, hiszen Törökország ebben is központi szerepet tölt be, és próbál közvetítőként fellépni, egyensúlyozni a különböző felek között. 

Törökország hosszú ideje, 1952 óta a NATO tagja, mondta, de volt egy problémás eset, hogy orosz gyártmányú Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket vásárolt Oroszországból. Emiatt az Egyesült Államok szankciókat vezetett be velük szemben, amelyek a mai napig hatályban van. Ez nagyon komoly feszültségforrás Törökország és a többi NATO szövetséges között.

Ugyanakkor most Ukrajnának is szállít Törökország fegyvereket, ebben a háborúban Ukrajnát támogatja alapvetően. Katonai értelemben leggyakrabban a Bayraktar TB2 típusú török drónok-ról lehet hallani, de Kirpi páncélozott járműveket is szállítottak. Egyébként már 2017 óta egyre szorosabb a hadiipari együttműködés Törökország és Ukrajna között.

Korábban egy török vadászgép lelőtt egy orosz repülőt a szír-török határ közelében. De visszatekintve a történelemre azt lehet látni, hogy Törökország és Oroszország, illetve a két előd állam tucatnyi háborút vívott egymással a történelem folyamán, és érdekszféráik ma is átfedik egymást. Akár Közép-Ázsiáról, a Kaukázusról, a Balkánról, vagy a Közel-Kelet egészéről beszélünk, az látható, hogy szembenálló feleket támogatnak az egyes regionális konfliktusokban, és úgy érzik, hogy csak egymás rovására tudnák növelni befolyásukat. Ennek volt a töréspontja ez a bizonyos Szu-24-es incidens, amikor 2015-ben Törökország lelőtt egy orosz repülőgépet, amely megsértette a török határt. Tényleg nagy horderejű esemény volt, mert ezt megelőzően több mint 60 évig nem fordult elő, hogy NATO tag lelőtt volna egy orosz vagy szovjet repülőgépet. 

Ennek ellenére a két ország igyekszik pragmatikus kapcsolatot fenntartani. Fél évvel később ugyanis sikerült a viszonyt rendezni, a közös érdekekre koncentrálva a gazdaságpolitikában együttműködni, kiegyensúlyozni a nyugati befolyást a közös érdekszférában. 

Törökország sokszor próbált közeledni Európa felé – folytatta Pénzváltó Nikolett – megélték többször, hogy a Nyugat nem volt eléggé befogadó, inkább kritikával élt, de mint NATO-tag és Európa uniós tagjelölt, nem fordul el a Nyugattól, viszont igyekszik többfelé nyitni, más államokkal is jó kapcsolatot kialakítani, kamatoztatva kedvező geopolitikai helyzetét. 

Az előadó beszélt Törökország belső feszültségeiről is. Arról, hogy hivatalos adatok szerint az infláció az idei évben már 85 százalék fölött van, de a valóságban ennél is jóval magasabb. Jövőre pedig választás jön, nem is akármilyen, mert 2023-ban ünnepli a Török Köztársaság fennállásának századik évfordulóját. Ez egy szimbolikus időszak, és azért is fontos a választás, mert jelenleg Recep Tayyip Erdogan török elnök és a kormánypárt a különböző közvélemény kutatások szerint nem áll túl jól. Ebben pedig nagyon fontos szerepe van a rossz gazdasági helyzetnek. Úgyhogy egy izgalmas időszak elé nézünk, amelyben nem lehet kizárni különböző eseményeket, mint például egy újabb szíriai intervenciót Törökország részéről.  

Több terület van, ahol a feszültségek egyre jobban kiéleződnek. Ilyen például a migráció kérdése. Az elmúlt években országszerte voltak kisebb tiltakozások a nagyszámú menekült jelenlét miatt. Törökország a legtöbb menekültet a befogadó ország a világon, jelenleg több mint 4 millió bevándorló tartózkodik ott, főként szíriaiak. Várható, hogy ez is szerepet fog majd kapni a választási kampányban, hiszen az ellenzéki pártok visszaküldenék őket Szíriába, míg a jelenlegi török kormány elkötelezettnek tűnik további támogatásuk mellett.  

A nyugati kapcsolatról azt mondta Pénzváltó Nikolett, a törökök tisztában vannak a NATO által biztosított védelmi garancia értékével. Olyan országokkal van körülvéve, mint Örményország, Irán, Szíria, Irak, ott van Oroszország is, így nincs könnyű dolguk, ezért ez a védelem felértékelődhet. Emellett gazdasági okok miatt sem tudnák nélkülözni a nyugati országok partnerségét, így biztos, hogy ez a kapcsolat nem gyengül a jövőben.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!