Emberi hatások

2023.02.02. 09:30

Hogyan hat a Paksi Atomerőmű a Duna halállományára?

Magyar kutatók a Paksi Atomerőmű elhasznált hűtővizének a Dunára gyakorolt hatásait vizsgálva igazolták, hogy a halállomány szerkezetét elsősorban az emberi hatások határozzák meg - olvasható az Ecohydrology szaklapban.

TEOL

Forrás: atombusiness.hu

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei más intézmények munkatársaival együttműködve a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt keretében a Paksi Atomerőmű elhasznált hűtővizének a Duna környezeti viszonyaira és a halállomány szerkezetére gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatók igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon jelentősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai viszonyait, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány az Ecohydrology szaklapban jelent meg.

A Dunába visszavezetett, már felmelegedett hűtővíz csóvája jól nyomon követhető azon a hőmérséklettérképen, amelyet Füstös Vivien, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék doktoranduszhallgatója készített el.

A kutatók ennek segítségével igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon erősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai viszonyait – úgymint vízmélység, áramlási sebesség, mederanyag-összetétel és hőmérséklet –, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg. Megállapították, hogy a parti zóna kövezett és természetes partszakaszai, a dunai sarkantyúk, valamint a mögöttük kialakuló mellékágak és homokszigetek jelentősebb mértékű hatást gyakorolnak a halfajok eloszlására és mennyiségi viszonyaira, mint a hűtővíz bevezetése.

Füstös Vivien PhD-munkájának témavezetője Erős Tibor, a BLKI igazgatója és Józsa János, a BME egyetemi tanára volt. A kutatómunka jó példa a hazai kutatóintézetek és egyetemek közötti hatékony együttműködésre.

A közös terepi felmérésekben a BLKI kutatói mellett a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatói, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetének és az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai vettek részt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!