Olcsó készítmények szorítják ki a valódi mézet

Kedden 23 fokos meleg volt Szekszárd központjában, egy nappal később 8 fokra hűlt le az idő, és a nagy szél miatt még hidegebbnek tűnt a levegő. Nem csak az emberek szenvednek a szélsőséges időjárástól, de a méhek is, mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület vezetője. Ráadásul péntek és szombat hajnalra még fagyot is ígérnek. 

Közben virágzik a barka, az árvacsalán, a mandula és sok helyen a korai sárgabarackfák, napokon belül pedig a többi kajszifa is.

– A baj az, hogy a februári melegben megkezdődött a fiasítás a méhcsaládoknál, majd jött a lehűlés és ezt a folyamatot megzavarta – mondta Nagyernyei Attila. A generációváltás március végére, április elejére befejeződik. Ha ebben a folyamatban zavar támad, akkor nem lesz elég méhecske, melyek munkára foghatók. A nagy szél sem tesz jót, vízért, virágporért kirepülnek a kaptárakból, de a szélben elpusztulnak.

Összességében a méhcsaládok állapota átlagosnak mondható, ott, ahol ősszel jók voltak a feltételek. Sajnos a méhek is megérzik a klímaváltozást. Ötven évvel ezelőtt kétszer hosszabb ideig éltek, mint most, és ebben az időjáráson kívül a vegyszereknek, a környezetnek is szerepe van, mondta a szakember.

Régi megfigyelés, ha a sárgabarackfák virágai megpattannak, akkor rá 45 napra virágzik majd az akác. Ez napokon belül megtörténik, így kezdődhet a visszaszámlálás az akác miatt, ami mindig nagyban meghatározza a méhészek évét, hiszen ez az egyik legkeresettebb méz.

Tavaly viszonylag szép mennyiséget sikerült akácmézből összegyűjteni, de nagy gond, hogy megállt a piac. Míg pár hónapja 2000 forintot adtak az akácméz kilójáért, addig mára ez 1500 forintra csökkent. Ennek egyik oka, hogy 6-700 forintért hozzák be a kereskedők hatalmas tételben az unión keresztül a mézet a piacra, amelynek a minősége megkérdőjelezhető. Ez egyből letörte a hazai felvásárlási árakat.

A méhészek – nem csak Tolna vármegyében – de az egész országban, sőt Európa több országában is el vannak keseredve a silány import miatt. Sokan vélik úgy, hogy újabb méhésztüntetést kellene szervezni Brüsszelben.

A vármegyei méhészek egy része piacokra jár értékesíteni, illetve közvetlenül a telephelyükön várják a vásárlókat. Az így eladott méz mennyisége azonban a nagyobb méhészetek gondjait nem oldja meg.

A legtöbb méhész csak 10-20 százalékot tudott tavaly emelni az árain, amivel összességében még mindig mínuszban vannak, miközben a nagyüzemi felvásárlás gyakorlatilag nem létezőnek mondható. És még ha lennének is felvásárlók, olyan alacsony árakat mondanak, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben levőket leszámítva egyetlen méhésznek sem éri meg ezen a szinten eladni a portékáját.