Már gyűjtik a repcemézet a szorgos kis méhecskék

Az állomány állapota vegyes, a vármegye nyugati felében, Dombóvár, Tamási körzetében nagyon erős, dús a repce, míg Szekszárd körzetében silányabb. A méhészek is készülődnek a repceméz gyűjtésére.

Tavaly a nagy aszály miatt rendkívül gyengére sikerült a repcetermés, idén valamivel jobb a helyzet, de azt nem lehet állítani, hogy mindenhol ideális, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök. A héten a vármegye több körzetében is felmérték munkatársaival az ősszel elvetett növények fejlettségét. A tapasztalataik vegyesek. Tamási és Dombóvár környékén, ahol a leginkább csapadékos volt az időjárás, szép, fejlett, dús az állomány, még Nagydorog térségében is szebb képet mutat, mint Szekszárd környékén. Itt csupán térdig ér és a szárakon a virágból is kevesebb van, mondta a szakember. 

A repce a hűvösebb, nedves, párás időt szereti, nem véletlen, hogy Zala vármegyében többen termesztik, mint Tolnában. Kényes növény, sok figyelmet, hozzáértést igényel a termesztése.

Nem véletlen tehát, hogy évről évre egyre kevesebben foglalkoznak repcetermesztéssel a Tolnai gazdálkodók közül, mert az elmúlt három évben sok csalódást okozott. Az időjárás nem kedvezett neki, az aszályt nehezen tűri, sokan a gazdák közül a napraforgóra tértek át, ha olajos magvat szerettek volna termelni a területükön.

Ennek nem örülnek a méhészek, hiszen ha repcemézet szeretnének gyűjteni, akkor gyakran utaztatniuk kell a méheiket, ami plusz költséget és több időt igényel.

Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület vezetője elmondta, a méhészek fele amiatt panaszkodik, hogy gyengék a méhcsaládok. Ennek leginkább a nagyon változékony időjárás az oka. Húsvét előtti hideg napokon annyi mézet fogyasztottak el a kaptárakban a méhek, mint télen 2-3 hét alatt. Jelenleg az árvacsalán, a virágzó fűzfák, a gyermekláncfű ad munkát a szorgos kis rovaroknak, már ha a szeles, hideg idő engedi. A virágzó gyümölcsfáktól a legtöbb méhész félti a méheit, mert a szükségszerű permetezések sem használnak nekik.

Nagyernyei Attila elmondta, vannak olyan repcetáblák, például a Szekszárdtól délre fekvő virágzó területek, ahová már kitelepültek a méhészek és a gyűjtést is megkezdték a méhek.

Ami pedig az akácfákat illeti – a következő mézgyűjtési szezon az akácot érinti majd május elejétől – sajnos egyre több területen látszik a fagy nyoma, például az Alföldön. A fagy sávokban okozott kárt, és ez látszik a gyümölcsfákon is. A megyei méhész egyesület vezetője elmondta, látott olyan cseresznyefás ültetvényt a vármegyében, ahol a fák egyik oldala teljesen lebarnult, a másik felén viszont szép fehérek voltak a virágok. Ez is azt bizonyítja, az idei év is rendkívülire sikerült, és nem lehet rutinból gazdálkodni.

A rendszeres mézfogyasztók bizonyíthatóan kevesebbet járnak patikába. A repceméz például kiválóan alkalmas gyomorsavtúltengés, reflux kezelésére, gyulladáscsökkentő, immunerősítő. Vérszegénység esetén a repceméz hatása szintén felbecsülhetetlen, hiszen magas vastartalma miatt elősegíti a fokozott vérképzést. Sokan idegenkednek tőle, mert hamar kristályosodik.

A méhek által gyűjtött virágpor is nagyon kedvező hatású, rendszeres fogyasztásával növelhető a stressztűrő képesség. Húsz aminosavat és nélkülözhetetlen ásványi anyagokat – vas, réz, kén, nátrium, kálium, kalcium, magnézium – tartalmaz. Csontritkulás ellen is jó a méz: a kutatások szerint napi egy teáskanál segíti a kalcium felszívódását. Az egy főre jutó mézfogyasztás hazánkban meglehetősen alacsony, alig fél kiló évente, míg az uniós országokban ez két és fél kiló körül van.