Jó befektetés a termőföld, tovább nőtt az ára

Tavaly 19 százalékkal kevesebb földértékesítés történt az országban, mint az előző évben. Az árak emelkedése viszont továbbra is töretlen, így a tavalyi 3,2 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2022-re összességében már átlagosan 3,2-szeresére növelte árát. Az idén júniusban induló állami földárverések, illetve az erőteljes inflációs környezet tovább élénkítheti a termőföldforgalmat, ami még magasabb szintekre hajthatja az árakat a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) egyelőre nem teljes körű legfrissebb adatai alapján. 

Az előbbi adatokból az vonható le, hogy csak kényszerből adja el bárki is termőföldjét, és egyre kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. A föld ára pedig egy hektárra vetítve lassan eléri azt a szintet, ami még megfizethető. 

A legdrágább vármegye tavaly Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárár­ral. Ezen kívül Tolna, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépte át a 2,4 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye, egyedül itt nem éri el az 1,5 millió forintot az átlagos hektárár. Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2022-ben legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak, mindkettő 7,3 százalékkal. 

A kert-gyümölcsös kategória 1,7 százalékos áremelkedését a szőlők és gyepterületek minimális, 0,1-0,2 százalékos árnövekedése követte. Ez utóbbinak az az oka, hogy a szőlő és gyümölcsös olyan magas árat ért el, hogy azt már nehéz tovább növelni. A Szekszárdi borvidéken például van arra példa, hogy egy hektár szőlőültetvényt 7,3 millió forintért adtak el. 

A termőföldpiac tavaly látványosan szűkült. A megelőző évi 50,6 ezerről, azzal időarányosan, 2022-ben 40,8 ezerre, mintegy 19 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Zalában nőtt. A másik végletet Baranya és Fejér vármegye adja, ahol több mint 30 százalékkal csökkent az adásvételek száma. 

Míg 2016-ban még hét vármegyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen vármegye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,5 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom vármegye 4-500 hektárral. Az eladott termőföldterület két vármegyében, Tolnában és Zalában nőtt az elmúlt évben 9, illetve 34 százalékkal. Csongrád-Csanád és Fejér vármegyében viszont közelítette a 40 százalékot a visszaesés mértéke. 

Tíz év alatt háromszoros lett az ára

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld átlagosan 3,2-szeresére növelte árát 2022-re. A föld töretlen áremelkedésének főbb okai a növénytermesztés magas jövedelmezősége, az ágazathoz kapcsolódó támogatások nagysága és a legalább ötéves haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentessége. A piacra ugyancsak hatása lesz a magyar állam által idén júniusban induló, mintegy 22 ezer hektárt érintő árveréseknek, emellett az inflációs környezet is élénkítheti a forgalmat és tovább hajthatja az árakat. A termőföldpiacra ugyancsak hat az idei évtől új szabályok szerint működő uniós támogatási ciklus. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.